Amennyiben az Országgyűlés jelenlegi formájában elfogadja a jövő évi költségvetés tervezetét, akkor jövőre – legalábbis papíron – több mint 400 milliárd forint jut a mezőgazdaságnak. Az összeg kisebbik részét, 160,9 milliárd forintot hazai forrásból, míg 239,3 milliárd forintot az uniós büdzséből biztosítanak. Az idén 327,7 milliárd forint jutott az agráriumnak – 158,4 és 169,3 milliárdos megoszlásban –, ennél a jövő évi összeg több mint 72 milliárd forinttal nagyobb.
E többlet jelentős része azonban nem hazai forrásból, hanem az uniós költségvetésből származik. Az a hazai plusz, amit a kormány jövőre az agrárium támogatására szán, mindössze 2,5 milliárd forint – mutatott rá Lengyel Zoltán, a Fidesz mezőgazdasági kabinetjének vezetője, kiemelve, hogy az előző évről áthúzódó kifizetések nagyságrendje viszont meghaladja a 100 milliárd forintot. A képviselő szerint megismétlődhet az idei helyzet, amikor az agrártárcának csak valamivel több, mint négymilliárdos költségvetési mozgástere maradt, bár ez az öszszeg jövőre elérheti az ötmilliárd forintot is. A költségvetésben sok a homályos pont, nem érthető például, hogy miért tűntek el olyan költségvetési sorok, amelyek korábban szerepeltek a büdzsében. Például nem tudni, hogy a falugazdász-hálózat fenntartására menynyit is szán pontosan a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium. Néhány nappal korábban legalábbis Magda Sándor, az MSZP agrár- és vidékpolitikai kabinetvezetője még nem tudta pontosan, hogy mennyi a hálózat működtetésére szánt összeg.
– Annyit látni a tervezetből, hogy jövőre juthat pénz az agráriumnak, ugyanakkor a kormány teljes egészében az unióra hagyatkozik ebben a kérdésben. Ez nagy baj, mert mezőgazdaságunk felzárkóztatását egyáltalán nem szolgálja, hogy a nemzeti finanszírozás kivonul az agráriumból és a kabinet mindent az EU-források segítségével próbál megoldani – állapította meg Lengyel Zoltán. A politikus azt sem tartotta elképzelhetetlennek, hogy a gazdák decemberben megkapják a 2006-os területalapú uniós támogatások nemzeti kiegészítését, de az biztos, hogy nem költségvetési forrásból, hanem támogatott bankhitel formájában. Így ez az összeg nem terhelné a költségvetést, csak a kamattámogatást kellene a büdzsének kigazdálkodnia. Igaz, ez esetben a gazdák nem jutnának hozzá a területalapú támogatás teljes összegéhez, ami tovább növelné versenyhátrányukat.
A nemzeti forrásból folyósított jövő évi agrártámogatás teljes öszszegét megcímkézték, az erre szánt összeg pedig nem biztosít többletet – nyilatkozta lapunknak Horváth Gábor, a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetségének (MOSZ) főtitkára. Ezért jövőre az unió által engedélyezett támogatások közül többet nem lehet meghirdetni, ami például azt jelenti, hogy a sertés- és baromfiágazat a következő évi költségvetés terhére, egyéves csúszással juthat támogatáshoz. Pénz hiányban viszont a válságban lévő állattenyésztési ágazatot sem lehet talpra állítani, ezért a MOSZ egyetért a Nemzeti vidékfejlesztési terv (NVT) átcsoportosításával, ami nemzeti támogatásként jelenik majd meg az agrárbüdzsében – tette hozzá a főtitkár.
– A jövő évi 400 milliárd forintot különböző fejezetekből állították össze, amiket elemezve kitűnik, hogy a 72 milliárdos többlet szinte teljes mértékben uniós pénzekből áll össze, így az NVT-ből, az agrár- és vidékfejlesztési operatív programból (AVOP) és a piaci támogatásokból. Csakhogy kérdéses, hogy az NVT-hez rendelt 60 milliárd forintból valójában menynyit fizetnek ki, ezzel kapcsolatban kedvezőtlen tapasztalataink vannak – hangsúlyozta Horváth Gábor. Ugyanez a helyzet az AVOP esetében is, bár ott nagyobbak a kifizetési esélyek. A piaci támogatások a legbizonytalanabbak, mert azok igénybevételét az uniós intézkedések is nagyban befolyásolják.
Ennek ellenére még az is elképzelhető, hogy az agrárbüdzsé jövő évi 72 milliárdos növekménye tovább emelkedik, és eléri a 100 milliárd forintot. Ez a plusz az NVT idén ki nem fizetett pénzeiből adódhat – állapította meg a főtitkár. Horváth Gábor ugyanakkor azt sem zárta ki, hogy ennek az ellenkezője valósul meg, és az agrárbüdzsé növekedése elmarad a várt 72 milliárd forintos szinttől. Ráadásul még az is lehet, hogy az idei 328 milliárdos agrárköltségvetésből december végéig csak 300 milliárd forintot fizetnek ki, amihez képest a 2006-os tervezett 400 milliárd valóban 100 milliárdos növekedést jelent. A főtitkár szerint emellett jövőre valószínűleg kifizetik az elmúlt két év hátralékait, ám ennek ellenére a támogatások várhatóan továbbra is féléves késésekkel érkeznek meg a termelőkhöz.
A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal (MVH) az agrárfejlesztést szolgáló uniós pénzek idei keretéből, az AVOP-ból eddig több mint hétmilliárd forintot utalt át a nyertes pályázóknak, év végig pedig 17-20 milliárd forint kifizetésével kalkulál. Kemendy Tibor, az MVH vidékfejlesztési támogatások igazgatóságának vezetője lapunknak elmondta: összesen hatezer pályázat érkezett, de csak 4200-at fogadtak be. A különbség abból adódik, hogy az igénylők vagy önként visszaléptek, vagy az elbírálás során kiderült, hogy nem voltak jogosultak a támogatásra.
– A körülbelül 110 milliárdos programra 160 milliárd forintnyi igény érkezett, tehát a már befogadott kérelmek támogatási igénye is meghaladja a hároméves keretet – mondta az igazgató. Az AVOP jogcímei közül többet már korábban is ideiglenesen felfüggesztettek túligénylés miatt: legutóbb augusztus elsején fagyasztotta be az agrártárca a mezőgazdasági, az ültetvénytelepítési, az öntözési és a meliorációs beruházásokat, valamint a fiatal gazdálkodók indulását, a szakmai továbbképzést, átképzést, továbbá a vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítését, a mezőgazdasághoz kötődő infrastruktúra fejlesztését szolgáló pénzkereteket. A pályázatok felfüggesztését az AVOP irányító hatósága akkor azzal indokolta, hogy a beérkezett nagy számú pályázat feldolgozásának elősegítése érdekében hozták ezt a döntést. Így most már csak három jogcímre, például a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és értékesítésének fejlesztésére, a halászati ágazat fejlesztésére lehet pályázatot benyújtani.
Eddig 3100 pályázat kapott pozitív támogatási határozatot, ami több mint 80 milliárd forint lekötését jelenti – állapította meg Kemendy Tibor. Az igazgató elmondta: már 7,6 milliárd forintot utaltak át a jogosultaknak. A kifizetések időarányosak, mert a gyors lefolyású pályázatokat, például a gépvásárlási támogatásokat hamar kijuttatják, míg a többéves elhúzódó projekteket időarányosan. Úgy számolnak, hogy az év végéig mintegy 17-20 milliárd forint pályázati pénzt fizetnek ki.
Az AVOP végrehajtása egyébként eddig nem könyvelhet el nagy sikereket, mert az idei év első hat hónapjában az Európai Unióból érkezett támogatásokkal és a társfinanszírozással együtt a 2005-re meghirdetett keretösszeg töredékét – mindössze 370 millió forintot – használtunk fel. Más források szerint a pályázatok augusztusi felfüggesztésére azért kényszerült az agrártárca, mert elfogyott a program nemzeti finanszírozásához szükséges önrész, és nem számoltak azzal már a nyár végén sem, hogy az év hátralévő részében nélkülözni kell az AVOP felfüggesztett jogcímeit.
Az AVOP egyébként 2004– 2006 között eredetileg 105 milliárd forint pályázati pénzt biztosított, amelyből 78,8 milliárd forintot állt az EU-kassza, a nemzeti önrész pedig 26,2 milliárd forint volt. A hároméves összeg az árfolyamváltozások következtében 110 milliárd forintra emelkedett.
origo.hu
Veszélyes virágültetés – aki ezt a növényt viszi a kertbe jókora bírságot kaphat
