Pesti kiszállás

Hirtelen jött az árfolyam-emelkedés, gyorsan áramlott a tőke a magyar piacra, de az utóbbi napokban hasonló gyorsasággal távozott is belőle egy jelentős hányad. A legtöbb elemző a befektetők érdeklődésének irányváltását több indokkal tudja alátámasztani, de a legfontosabb ok az volt, hogy a magyar piac hirtelen felértékelődése magával vonzotta annak kockázatát, hogy hasonló hirtelenséggel más térség is felértékelődhet, ahová a tőkét átcsoportosítják a befektetők.

Érdemes leszögezni, hogy a történelem során még nem volt olyan tőzsdei ügylet, amely örökké tartott volna. Ahová a tőke beteszi a lábát, onnan ki is szokott vonulni, így nem okozhatott nagy meglepetést a múlt heti pesti árfolyamesés, amely nem volt általános, hiszen a térség piacai is beesést produkáltak – nyilatkozta a napokban Judith Reutter, a genfi székhelyű Omas & Partners befektetési társaság vezérigazgatója. Rámutatott, hogy a tőkeátcsoportosítást már hónapokkal korábban publikálta a legtöbb elemző, nem volt olyan befektetési társaság, amely ne jelezte volna, hogy jön az átértékelődés, s nagyobb méretű gyengülést hozhat. Sokan kételkedtek benne, pedig a befektetők már 1998 őszén – az orosz válság alkalmával – megtapasztalhatták, hogy a tőke milyen gyorsan lép a partvonalon túlra.
Nagy forgalmú, feltörekvő piac a mi „kis” pesti tőzsdénk, ahová könnyű és ajánlatos időnként betérni és befektetni – ezzel jelentős hasznot generálni –, majd hasonló gyorsasággal távozni, és keresni egy még jobb vagy még biztonságosabb invesztíciós lehetőséget. Több mint egy éve kezdődött el az a folyamat, hogy a BUX index néhány éves Csipkerózsika-álmából felébredt, és emelkedni kezdett. Tette ezt a magyar tőzsdei mutató annak részeként, hogy a térség indikátorai is hasonló felértékelődést mutattak. Annyira nagy volt az érdeklődés a magyar részvények iránt, hogy az idei évben márciustól a hazai index csúcsról csúcsra ugrott, volt olyan hét, amikor a magyar indikátor kétszer-háromszor történelmi rekordszintre emelkedett. Hasonló növekedést produkáltak a BUX motorjaként emlegetett vezető részvények is: a Mol, az OTP, a Richter és a Magyar Telekom növekedése is látványos volt. A felértékelődés jót tett a magyar piacnak, részben a tőke beáramlása magas forgalmat generált a tőzsdén, másrészt olyan befektetők is ráeszméltek a piac adta lehetőségekre, akik korábban a BÉT-et mint tőzsdei helyszínt, a magyar részvényekbe való befektetési lehetőséget elvetették. A többszöri csúcsra járatás viszont jól mutatta, hogy van még mit keresni a BÉT-en, egyúttal kiélezte a helyzetet, a befektetési alapok vásárlási megbízásaikkal a piacot egyre jobban gerjesztették, arra inspirálták a kisbefektetőket is, hogy vételeikkel erősítsék az indexet. A növekedésnek meg kellett szakadnia. Azt követve, hogy a tengerentúli alacsony kamatok, a tízéves államkötvények csökkenő hozamai korábban a befektetőket új lehetőségek keresésére kényszerítették, és ez a pesti tőzsdén is megindította a felértékelődést, addig a Federal Reserve kamatpolitikájában történt irányváltás ezúttal hasonló fordulatot hozott, mint tavaly, csak felcserélődtek a szerepek. Míg egy éve pont a magas haszon reményében landolt a tőke a Deák Ferenc utcai parketten, addig az utóbbi hetekben a pesti tőzsde terme a távozó tőkétől volt hangos. Összegezve az eseményeket, a tőke nem tűnt el, csak kisebb-nagyobb időre a határainkon túl keresett vonzóbb és biztonságosabb befektetési lehetőséget. Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a magyar vállalatok értékei nem szenvedtek csorbát.