A Richter-skála szerint 7,6-os erősségű földrengés rázta meg szombaton Dél-Ázsiát, amelynek epicentruma a pakisztáni Iszlámábádtól száz kilométerre északra volt – adta hírül a CNN. A földmozgás miatt Kasmír tartományban húsz-harmincezren is meghalhattak, a sérültek száma több mint 41 ezer. Az adatok nem véglegesek, mert sok lerombolt településsel egyelőre semmiféle kapcsolatot nem sikerült teremteni. Tarik Farúk tájékoztatási miniszter közölte: egyedül a 125 ezer lakosú kasmíri Baghban már háromezer halottat számoltak öszsze. A térségben számos falu eltűnt a föld színéről. Több ezren vesztették életüket az ország északnyugati részében is. Itt szinte megsemmisült a festői szépségű Balakot városa, Mansehrában az épületek hetven százaléka romba dőlt – írta a The New York Times. A lap szerint ebben a régióban három iskola is összeomlott, s a falak 650 gyereket temettek maguk alá.
Kasmír India által ellenőrzött részén tegnapi adatok szerint 360 a halottak és 900 a sebesültek száma. A földmozgás Afganisztánban is szedett áldozatokat, négy kisgyermek egy ledőlő házfal alatt lelte halálát. Károkat jelentettek Bangladesből is.
A Külügyminisztérium nem tud magyar áldozatokról, a pakisztáni magyar nagykövetséggel kapcsolatban lévő honfitársaink jól vannak – mondta Polgár Viktor, a külügyi tárca szóvivője az MTI-nek.
A mentési munkálatokat Pakisztánban az utakat eltorlaszoló sár, a heves esőzés és a szükséges eszközök hiánya is nehezíti. Sok helyütt puszta kézzel próbálják elhordani a romokat a túlélők után kutatók. Az elpusztult települések lakói a szabad ég alatt, metsző hidegben, élelem, víz és gyógyszer nélkül várják sorsuk jobbra fordulását. Mahdum Szajed Fejszál Szaleh Hajat, a kormány Kasmír ügyeivel foglalkozó minisztere szerint a pakisztáni Kasmírban több mint egymillió ember szorul segítségre.
Az Európai Unió hárommillió euró értékű segélyakcióról döntött, az Egyesült Államok, Franciaország, Nagy-Britannia, Görögország, Svájc, Oroszország, Japán és Kína mentőcsapatokat, illetve -felszereléseket indított útnak Pakisztánba. Írország egymillió, Németország 50 ezer eurót, Ausztrália pedig több mint 380 ezer dollárt ajánlott fel egészségügyi, valamint létfontosságú cikkekre. Gyorssegélyt küldött Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Katar is. Szaúd-Arábia légihidat létesített, hogy orvosokat, gyógyszert, sátrakat, ruhát és élelmiszert szállítson a földrengés áldozatainak megsegítésére. Már úton van az ENSZ gyermekalapjának (UNICEF) segélyszállítmánya, a Vöröskereszt pedig svájci mentőcsapatot irányított a térségbe.
Magyar segítségre is számíthatnak a bajbajutottak, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság, a Baptista Szeretetszolgálat, a Magyar Speciális Mentők és a Főnix Speciális Mentők kutatócsoportokat küldenek Pakisztánba – jelentette az MTI. Csaknem negyvenen – orvosok, mentőtisztek, ápolók és műszaki szakértők – utaznak a térségbe a hét elején. A csapathoz több mentőkutya is tartozik.
Mozgásban a szubkontinens. A katasztrófa sújtotta régióban az utóbbi évek egyik legsúlyosabb következményekkel járó földrengése 2001 januárjában történt, akkor az indiai Gudzsarátban húszezren haltak meg. A mostani azért okozott Pakisztánban ennél is nagyobb pusztítást, mert epicentruma a felszín alatt csupán tíz-tizenhat kilométerre volt. Waverly J. Person amerikai szeizmológus a The New York Timesnak elmondta: az ilyen rengések a legveszélyesebbek. Az indiai szubkontinens országai – India, Pakisztán és Banglades – olyan tektonikus lemezen fekszenek, ami 150 millió éve még az Antarktiszhoz kapcsolódott, 50 millió éve viszont leszakadt róla, és Ázsiába préselődve létrehozta a Himaláját. A szubkontinens azóta is észak felé tart, évente 2,5–3 centimétert tesz meg.

Legális hídlezárásra készül a Hatvannégy Vármegye az illegális Pride-dal szemben