Egyre komolyabb gondokról számolnak be az építőipari vállalkozások a cégek fizetési moráljával és hajlandóságával kapcsolatban. Az építőiparban tapasztalható tartós körbetartozásról szóló korábbi cikkünk nyomán több olyan konkrét esetre bukkantunk, amelyek valós képet rajzolnak a piac mai működéséről, a nem fizetések hátteréről. A jelenleg elsősorban magasépítésben érdekelt KÉSZ Kft. is kénytelen volt három évvel ezelőtt szembesülni a problémával, pedig Morva Gábor, a társaság szóvivőjének elmondása szerint valamennyi vállalásukat már akkor is átfogó üzleti kockázatelemzés előzte meg. A cég rendkívül sajnálatosnak tartja, hogy a piaci versenyben sokszor ma sem a valós tartalom dönt. Például a pályáztatások során nem az számít, hogy ténylegesen ki, milyen kondíciókkal tud egy adott feladatot ellátni.
A teljes építőipari piacra jellemző átláthatóság hiánya gyakorlatilag lehetetlenné teszi a valós garanciák működtetését. A témában megkeresett cégek tapasztalatai szerint nemcsak a versenyszférán belül jellemző a teljesítés utáni fizetés megtagadása, hanem a közszférából származó megrendelések során sem mindig biztos, hogy pénzéhez jut a vállalkozó. Ezt támasztják alá a KÉSZ Kft. szóvivője által példaként említett esetek is. A tavaly közel 40 milliárdos árbevételt realizáló társaság 2002-ben a Multicon Kft. megbízásából alvállalkozóként működött közre a GE Hungary Rt. veresegyházi üzemének kivitelezésében. A megbízó Multicon Kft. ugyanakkor az általa elismert szerződés szerinti teljesítés ellenére azóta sem fizetett ki közel egymilliárd forintot a KÉSZ Kft.-nek. A számlák kiegyenlítésének elmaradása a KÉSZ mellett néhány jelentősebb s több mint száz kisebb céget is érintett, amelyek közül többet azóta felszámoltak.
A közszféra fizetési hajlandóságával kapcsolatban Morva Gábor a társaság szegedi projektjét emelte ki. Mint mondta, a szegedi belvízelvezető hálózat kivitelezési munkálatainak elvégzését pályázaton nyerték el, s 2002 végén fejezték be. A szegedi önkormányzat azonban minőségi okokra hivatkozva nem vette át a hálózatot, sőt a szerződés szerint kiszabható maximális kötbér – körülbelül 300 millió forint – érvényesítését helyezte kilátásba. Az ügy végül több mint két év elteltével rendeződött azzal, hogy a Szegedi Ítélőtábla kötelezte az önkormányzatot a kamatokkal együtt immár 150 millió forintos tartozás kifizetésére.
Korábban a Szin-Bau Kft. esetéről is beszámoltunk, amely társaságot tavalyelőtt az Otthon Szerviz Kft. bízta meg két épület bádogosmunkálatainak elvégzésével. Ez esetben is megtörtént a munka átadása, ám a szerződések alapján nekik járó összeget a megbízó nem fizette ki. Nemes Ferencné, a Szin-Bau vezetőjének tájékoztatása szerint kamatokkal együtt a tartozás nettó összege már megközelíti a 18 millió forintot. Ez esetben is több alvállalkozó volt kapcsolatban a megbízóval, amelyek közül többen kénytelenek voltak beszüntetni tevékenységüket.
Természetesen a pórul járt vállalkozók sora szinte a végtelenségig sorolható, hiszen a probléma egyre súlyosabban érinti az ágazatot, s mind kevesebben tudnak kibújni alóla. Az építőiparra jellemző, mára lassanként százmilliárdos körbetartozás megállítása és hatékony kezelése nem csupán az egyes vállalkozások, hanem az ágazat működőképességének megőrzése szempontjából is fontos – mondta Morva Gábor. Véleménye szerint mára már nem csak az a feladat, hogy az ágazat jövőbeni működését új szabályok és rendszerek megalkotásával átláthatóbbá tegyük, s a pénzügyi kockázatot csökkentsük, hiszen elkerülhetetlenül számolni kell immár a felhalmozódott adósságállomány kezelésével is. Az egyik nemzetközi hitelbiztosító napokban kiadott elemzése szerint az építőiparon belül a csökkenő megrendelések, illetve a kivitelezés területén a nagy arányú körbetartozások miatt hamarosan már minden huszonötödik vállalkozás felszámolási eljárás alá kerülhet.
A körbetartozások miatt kialakult helyzetet orvosolandó, az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége javaslatcsomagot juttatott el a kormánynak. Ennek két fontosabb eleme, hogy a jövőben a befektetők csak visszavonhatatlan fedezeti igazolással kezdhetik meg az építkezést, továbbá vállalták, hogy létrehoznak egy pozitív, illetve egy negatív szempontból összeállított listát. A tartós fizetési késedelemben lévő cégek listájára egy cég akkor kerülhet fel, ha háromszor mulasztja el kiegyenlíteni tartozását alvállalkozóival szemben. Ennek a listának a részleteiről Nagy János, az ÉVOSZ elnöke tájékoztatása szerint október végén várható döntés a kormány részéről.
Mindazonáltal figyelemre méltó, s talán az építési szakma egységének hiányáról tanúskodhat, hogy az ÉVOSZ által tervezett feketelistához hasonló eljárás, sőt egyben adósságkezeléssel, faktorálással és likviditáskezeléssel is foglalkozó komplex rendszer már több mint két hónapja működik az országban. Az Eye Watch Global Network Kft. által létrehozott fizetési fegyelem információs rendszer kimondottan a körbetartozásban érintettekkel kapcsolatos tényeket rögzíti – ismertette a rendszer lényegét Tuba József, a kft. ügyvezető igazgatója. Elmondása szerint a rendszer olyan, heti rendszerességgel frissülő adatbázis, amely aktuális információkat tartalmaz a tagok által bejelentett üzleti partnerek fizetési hajlandóságáról és fizetőképességének alakulásáról; ezzel gyakorlatilag kiszűrhetők a megbízhatatlan piaci szereplők, és csökkenthetők a halmozódó fizetési mulasztások. A rendszerbe, bár alig két hónapja működik közel száz cég, mára több mint kétezer ki nem fizetett számlájáról szóló bejelentést rögzítettek. Az eddigi adatok alapján úgy látjuk – összegezte tapasztalatait Tuba József –, hogy például egy 500 partnerrel dolgozó anyagbeszállítónak folyamatosan legalább 400-450-en tartoznak, amely arány rendkívül kedvezőtlennek tekinthető.
A rendszer nemcsak átláthatóvá teszi a piac szereplőit, hanem nyomon is követi a megbízhatatlan cégeket – elősegítve ezzel a korábban kialakult adósságláncok felszámolását. A bejelentést követően az adós céget értesítik fizetési mulasztásáról, illetve felszólítják a tartozás rendezésére. Amennyiben hajlandó fizetni, csak pénze nincs, akkor a rendszer üzemeltetői, együttműködve az adóssal, gyakorlatilag addig mennek a tartozási láncon, míg nem találnak egy faktorálható követelést. A tapasztalatok szerint a szálak előbb-utóbb a nagyobb cégekhez vezetnek.
Csak sztrádán száguld az építőipar. Az idén az első fél évben az építőipar egésze 801,6 milliárd forint összegű építési-szerelési munkát végzett el, amely összehasonlító árszinten 13,8 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakában elért teljesítményt. A növekedés főként az államháztartási hiányt jelentősen növelő gyorsforgalmi úthálózati fejlesztéseknek köszönhető. Az épületgépészeti szerelés teljesítménye 9,4 százalékkal növekedett, a befejező építés alágazat termelése viszont 14,9 százalékkal csökkent ebben az időszakban. A lakásépítés a 2004. évihez képest csökkent, a 2003-ashoz hasonlóan az idén 36 ezer új otthon átadása várható.
