Mint arról már beszámoltunk, Kovács László, a munkában megfáradt baloldali érték jelentőset alakított minap Strasbourgban, az Európai Parlament legutóbbi teljes ülésén. (Itt képviseli a magyar színeket Kovács potom havi négy és fél millió forintnyi euróért.) Csak annak mesélem, aki még nem hallotta. Feláll az ülésteremben Doris Pack néppárti képviselő asszony, a parlament délszláv bizottságának elnöke, hogy szóljon a vajdasági magyarok elleni atrocitásokról. Mit csinál erre Kovács uniós biztos? Hanyag mozdulattal leveszi fejéről a tolmácsolást közvetítő fülhallgatót, és átszteppel a terem másik oldalán üldögélő Tabajdi Csabához egy kis vizitre. Míg szaporítják a szót, Pack asszony megszakítja mondókáját, s odaszól Kovácsnak, ha ideje engedi, kolléga, figyeljen már egy kicsit reá is, lehet, hogy érdekelni fogja, amit mond. Igen ám, de Kovács nem beszéli a németet, a fülhallgató híján nincs meg a kontaktus, így aztán tovább politizál Tabajdival, miközben Pack asszony továbbra is a vajdasági magyarok bántalmazásáról beszél. Néhány magyar szocialista képviselő be is pisszeg Kovácsnak: „Laci! Laci!”, de Kovács nem az a típus, akit csak úgy le lehet pisszegni, így aztán tovább cseréli az eszmét a másik szocialista gondolkodóval. Pack asszonyt szemmel láthatóan bosszantja a muzsiktempó, ismét felkéri a munkásmozgalom régi harcosát, figyeljen szavaira, ha másért nem, mert magyarkérdésről megy a szó.
Nagyjából ennyi a történet, kommentárt talán nem is igényel.

Szandi engedett a csábításnak – olyat tett, amit eddig még soha