Százötven éves a református egyetem

Az Isten nélkül maradt szellem hamar sötétségbe fordul, ezért van szükség egyházi egyetemre – jelentette ki Szabó István, a Duna-melléki egyházkerület püspöke azon a nyitó-istentiszteleten, amelyre a Károli Gáspár Református Egyetem 150. éve alkalmából rendezett ünnepség első napján, szombaton került sor.

Kereken másfél évszázada áll fenn a budapesti református teológusképzés; és bár 1855-ben a felekezetnek már több helyütt működött jogász- és tanítóképzése, kilenc évvel a szabadságharc leverése után nem lehetett szó a felsőoktatási integrációról. Ezt végül is 1993-ban lehetett maradéktalanul megvalósítani. Szabó István Duna-melléki püspök szombaton a Kálvin téri nagytemplomban a százéves évfordulóra is visszatekintett, amelynek tájékán a rákosista hatalom erős nyomást gyakorolt a református egyházra, hogy adja fel a pesti teológiai képzést; a terv „végállomása” sem lehetett kétséges: később bezáratták volna a debreceni központot is. Mivel azonban nagy külföldi jelenlét mellett zajlott a századik évforduló ünneplése, a diktatúra nem merte felszámolni a nagy hírű intézményt.
– Most, miközben ismét ünneplünk, a tudatunkban hordozzuk azt a sok kétséget és aggódást, ami az egész magyar felsőoktatást övezi napjainkban – mutatott rá a református püspök.
Szombaton Szűcs Ferenc, a Károli Gáspár Református Egyetem rektora kitüntetéseket adott át egyetemi oktatóknak és diákoknak, a dékánok pedig bemutatták a hittudományi, a tanítóképző, a bölcsészettudományi, illetve az állam- és jogtudományi kart. Vasárnap a ma díszdoktorrá avatandó magyar és külföldi vendégek gyülekezetekben prédikáltak; Jan Peter Balkenende, Hollandia miniszterelnöke például a Hold utcai Német Ajkú Gyülekezetet kereste fel.

Római magyar zarándoklat. Nemzeti zarándoklat részeként ezernél is több magyar katolikus kereste fel szombaton a római Szent Péter-bazilika altemplomában a 25 éve II. János Pál pápa felszentelt Magyarok Nagyasszonya-kápolnát. A létszámra tekintettel az Erdő Péter bíboros, érsek vezetésével bemutatott ünnepi szentmise a bazilika Katedra-oltáránál volt. A Magyar Katolikus Püspöki Konferencia (MKPK) elnöke szentbeszédében azt is kijelentette: „Mondjunk igent a jövőre. Fiataljaink vállalják félelem nélkül a házasságot. Családjaink fogadják el nagylelkű bátorsággal a gyermekeket.” Később Erdő Péter, Magyarország prímása megismételte Szent István országfelajánlását a magyar kápolnában. Lapunknak Veres András püspök, az MKPK titkára elmondta: amikor a magyarok fölkeresik a Szent Péter sírjához közel eső kápolnát, kifejezik a magyarságnak a világegyházhoz, illetve Szent Péter mai utódjához való ragaszkodását, nemkülönben azt a szándékot, hogy az itt valaha magyar zarándokházat alapító Szent István örökségét készek átmenteni a jövőbe. Tegnap délben a magyar híveket az Úr angyala- imádság után magyarul üdvözölte XVI. Benedek pápa.