Kudarcot vallottak az idei szőlőtermésre vonatkozó korábbi jóslatok Csongrád megyében. A termelők többsége arra számított, hogy a tavaszi fagykárok, a későbbiekben sem kedvező időjárás ellenére legalább 50-60 százalékos terméshozam lesz. A szüretnél csalódva vették tudomásul, mekkorát tévedtek. Akad olyan hegyközség, ahol hektáronként mindössze hét mázsa szőlő termett. Ez azt jelenti, hogy ezúttal a korábbi évek átlaghozamának a tíz százalékát szüretelhették le. A gazdák gondját csak fokozza, hogy az alacsony terméshozam ellenére a szőlő felvásárlási ára a tavalyi szinten maradt – tudtuk meg Gulyás Ferenctől, a csongrádi hegyközség elnökétől. A kékfrankos és a cabernet fajtáért mindössze 50 forintot kapnak kilogrammonként, a fehérbornak szánt szőlőért pedig csak harmincat. A szüret előtt a csongrádi borászok abban bíztak, hogy egy-egy hektáron legalább 60-70 mázsa szőlőt betakaríthatnak. A kisteleki hegyközségben és Ásotthalmon még roszszabb a helyzet. Hetekkel ezelőtt még arról tájékoztattak bennünket Kisteleken, hogy a kisváros és a környező települések határában legalább 4000-5000 mázsa szőlőt szüretelhetnek le. A legfrissebb információk viszont arról szólnak, hogy ennek a mennyiségnek csupán a tíz százaléka termett. Ásotthalmon hektáranként 20 mázsás hozamot emlegettek korábban, de mindössze hét mázsát szüretelhettek. A rendkívül alacsony terméshozam mellett Gulyás Ferenc azt is aggasztónak tartja, hogy a tavaly ősszel tárolt bormennyiségnek több mint a fele továbbra is a borászok pincéjében van.
A korán érő muskotályos szőlőfajták szedésével megkezdődött a szüret Tokaj-Hegyalján, a gazdák azonban rendkívül elkeseredettek a mennyiségi gondok és az értékesítési kilátások miatt. A felvásárlási árak alacsonyan indultak, majd hirtelen emelkedés történt a minőségi javulás miatt. Akad persze olyan kereskedő, aki még mindig nem fizette ki a tavalyi szőlő ellenértékét sem, miközben a tőkeerősek lassan, de biztosan átveszik a piac irányítását. Az aszúról még nincs hír, ugyanis október végén kezdik a mazsolás szemek szedését. Az igazi nagy szüretig érdemes azon elgondolkodni, eladják-e a termést, vagy betárolják a gazdák – fogalmazott Pataki Sándor Ákos bortermelő, Tarcal polgármestere. Szerinte kiszolgáltatottak a tokaj-hegyaljai szőlősgazdák; akkor jár legjobban a termelő, ha saját maga palackozza és értékesíti a bort. Pataki úgy véli, az átlagos mennyiség kétharmadát takaríthatják be az idén, s a minőség eléri a megfelelő szintet. A Tokaj Kereskedőház 2800 termelővel áll szerződéses kapcsolatban, a legnagyobb térségi borászati társaság azonban még nem indította be nagy átvételi akcióját. Lipták László abaújszántói hegybíró rámutatott, a napfényes időjárás eredményeképpen egy hét alatt nem várt mértékű minőségjavulás következett be, a felvásárlási árak pedig egyre kedvezőbben alakulnak. Mint mondta, a 15 mustfokos szőlő átvételi ára eléri az ötven forintot, a 19 mustfokos kilogrammja pedig várhatóan hatvan forint lesz. Lipták László felhívta a figyelmet, a 23 mustfokos szőlőért nyolcvan forintot ad Szabó János felvásárló, akivel rendkívül jó a hegyaljai kapcsolat immár évek óta. A tőkeerős vállalkozó nagyban befolyásolja a hegyaljai átvételi árakat, még a Tokaj Kereskedőház Rt.-nek is konkurense lehet.

Zelenszkij megtámadta a Voks 2025-öt és köszönetet mondott a Tisza Pártnak