Az összekötő csoport november 2-án ül össze, Kofi Annan ENSZ-főtitkár pedig a minap már megtette javaslatát a tárgyalások indítására, annak ellenére, hogy Kai Eide különmegbízott jelentése borús képet festett Koszovóról. Vojiszlav Kostunica miniszterelnök, Vuk Draskovics szövetségi külügyminiszter és Borisz Tadics államfő igyekezett figyelmeztetni, hogy nem teljesültek a nemzetközi mércék, s hogy gondolni kell a térség biztonságára, de hivatkoztak a BT 1244. számú határozatára is, amely megerősíti a szuverenitást és a határok sérthetetlenségét. Előző nap Pristinában Koszovó függetlenségének közvetlen elismerését kérte Ibrahim Rugova elnök. A szerb radikálisok közben tüntetéseket helyeztek kilátásba, ha „bárki elárulná Koszovót”. A radikálisok agresszív politizálása nyugtalanítja a vajdasági magyarokat.
A szerb politikai közvélemény továbbra is felnagyítottnak tartja az etnikai incidensek kérdését, s mögötte más, politikai szándékokat lát. Az egyik vélemény szerint Brüsszel ennek ürügyén kényszerítheti ki a Vajdaság autonómiáját, a másik szerint – s erről nyilatkozott két elemző is – „a szerb és a magyar nacionalisták” megegyezhetnek a magyar autonómiában, a tartomány etnikai felosztásában a régió autonómiájának a kárára. Miroszlav Szamardzsics elemzőt aggasztja, hogy a magyarok nemzetközivé tették a vajdasági kisebbség problémáját, szerinte újabb válság robbanhat ki.
origo.hu
Menczer Tamás: Elszólták magukat, blöff az egész Tisza
