Titkolózás a bősi gátról

Újra megtelt a bősi felvízcsatorna, megszűnt a hajózási korlátozás a Duna szlovákiai szakaszán azt követően, hogy a Szlovák Vízgazdálkodási Vállalat szakembereinek sikerült befoltozniuk a csatorna falának aszfaltburkolatán keletkezett repedést. A csatorna és az Öreg-Duna közé szorult, a felduzzasztott folyó vízszintje alatt 12 méterrel fekvő Bodak polgármestere nehezményezte, hogy csak a szóbeszédből értesültek a balesetről.

A csatorna bal oldalán keletkezett repedést a vállalat szakemberei szeptember közepén észlelték, s bár szivárgás nem volt, a csatorna üzemeltetője a károsodott burkolat azonnali megjavítása mellett döntött.
Szeptember 25–26-án összesen 45 millió köbméter vizet engedtek ki a mederből, ezzel két és fél méterrel tudták csökkenteni a felvízcsatora vízszintjét. Az aszfaltburkolat meghibásodását, amelyet vélhetően egy hajó okozott, két nap alatt sikerült kijavítani, de a csatorna feltöltése három napot vett igénybe, így csak október első napján sikerült feltölteni a felvízcsatornát üzemeltetési szintre.
Miklós László környezetvédelmi miniszter szerint nem lehet tudni, milyen hajó és mikor okozta a károsodást, ezért aligha tudnak majd bárki ellen eljárást indítani. – Katasztrófa szerencsére nem történt, úgy tudom, hogy szivárgás sem volt a csatorna bal partján, de kellemetlen az ügy, mert azt bizonyítja, vannak felelőtlen hajósok, akik nem jelentik, ha a falhoz koccannak, pedig tudniuk kellene, ezzel kárt okoztak – mondta. A munkálatok idején még egy kisebb repedést is felfedeztek a felvízcsatornán, azt búvárok foltozták be.
A javítási munkálatokról azonban nem kaptak kellő tájékoztatást a felvízcsatorna és a Duna eredeti medre közé szorult három falu, Doborgaz, Vajka és Bodak lakói. Ágh Magdolna, Bodak polgármestere lapunknak elmondta, csak levélben értesítették őket arról, hogy a vajkai komp szeptember 26-tól nem fog közlekedni, ami végül nem is lett igaz, de hogy mi okozta a hibát, és milyen veszélyekkel jár, arról semmilyen információt nem kaptak. Ez nem szerencsés dolog, hiszen nagyobb baj esetén a katasztrófaelhárítási rendszer szerves részét képezik a települési önkormányzatok is. „Mai napig is csak azt tudjuk, amit az emberek egymás közt beszélnek, vagyis hogy szivárgás nem volt, és nem lehet tudni a baleset okát” – szögezte le Ágh Magdolna.
A „Kis-Csallóköznek” becézett szigeten a három falu lakói eddig is főként azt kifogásolták, hogy nem zárható ki a hajók meghibásodása, vagy valamelyik hajó legénységének felelőtlensége, ami a csatornában a mostaninál nagyobb károkat, akár katasztrófát is okozhat.
A múlt héten megírtuk, hogy magyar vízügyi szervek is panaszkodtak, amiért szlovák kollégáik nem tájékoztattak időben a felvízcsatorna meghibásodásáról.
Korábban komolyabb gondok is előfordultak Bősnél: a rendszer 1992-es beüzemelése után a duzzasztómű egyik zsilipkapuja szakadt ki. A magyar területre sodródott műtárgyat hazánk visszaszolgáltatta.