Ismeretem szerint Gyurcsány Ferenc és Erdős Ákos állítólagos üzleti kapcsolata nem befolyásolta a tankönyvkiadó privatizációját – bocsátotta előre Draskovics Tibor volt pénzügyminiszter bizottsági meghallgatásán. Ennek ellenére a parlamenti testület tagjai ezután csaknem egy órán át faggatták a korábbi pénzügyi tárcavezetőként az ÁPV Rt.-ben a részvényesi jogokat gyakorló Draskovicsot a tankönyvkiadó eladásáról. Lapunk többször írt az ellenzék által botrányosnak ítélt eljárásról, amellyel kapcsolatban az egyik fő kifogás az volt, hogy – szokatlan módon – lefelé módosult az egyébként nyereséges cégért kínált vételár a kétkörös licit során. A tankönyvkiadó többségi tulajdonát a miniszterelnök volt üzletfelének, Erdős Ákosnak az érdekeltségébe tartozó cég szerezte meg.
A vizsgálóbizottság ellenzéki tagjai arra voltak tegnap kíváncsiak: mi indokolta az évi félmilliárd forintos nyereséget termelő állami cég eladását, amelyen keresztül ráadásul az állam moderálni tudta a tankönyvek árait. Draskovics hangsúlyozta, amikor a kormány 2003 végén elfogadta a privatizációs koncepciót, ő még nem volt miniszter. Ezzel együtt szerinte szó sem volt elkapkodott privatizációról. Kijelentette: tudomása szerint a privatizációs döntéskor sportminiszter Gyurcsány nem tett semmilyen lépést az ügyben, a tankönyvkiadóról sem Gyurcsánnyal, sem az akkori miniszterelnökkel, Medgyessy Péterrel nem beszélt. Mint mondta, „azt hiszi, Erdős Ákossal életében nem beszélt, de minisztersége idején bizonyosan nem”. Csiha Judit MSZP-s alelnök hangsúlyozta: a privatizáció mellett szólhat akkor is érv, ha egy cég nyereséges, de konkurensei vannak a piacon, Szijjártó Péter fideszes bizottsági elnök ellenben továbbra sem lát olyan okot, amely indokolta volna a tankönyvkiadó eladását. Az ülés végén Csiha jelezte: Gyurcsány Ferenc jövő szerdán kész a bizottság újabb kérdéseire válaszolni.
A T. Ház előtt a lex Erdős. Csak lex Erdősként emlegetik a Fideszben azt a törvénymódosító javaslatot, amelyet Répássy Róbert, a nagyobbik ellenzéki párt országgyűlési képviselője ma nyújt be a parlamentnek. Az előterjesztés a gazdasági társaságokról szóló jogszabálynak a cégek elnevezését érintő passzusát módosítaná, méghozzá úgy, hogy a jövőben kizárólag a többségi állami tulajdonban álló társaságok alkalmazhassák cégnevükben a „nemzeti”, illetve az „állami” megjelölést. Répássy Róbert szerint ugyanis versenyelőnyhöz juttathatja, de legalábbis a „hivatalosság látszatát” kölcsönözheti egy egyébként magánkézben lévő cégnek, ha nevében szerepel az „állami” vagy a „nemzeti” kifejezés. A legjellemzőbb példaként a Nemzeti Tankönyvkiadó Rt.-t, illetve az Állami Nyomda Rt.-t említette. E társaságok korábban valóban állami tulajdonban voltak, a közelmúltban történt privatizációjuk óta pedig megtartották eredeti elnevezésüket. (Mindkettőben Erdős Ákosnak, Gyurcsány Ferenc miniszterelnök volt üzletfelének érdekeltségébe tartozó cégek szereztek tulajdont – innen a törvény munkacíme.) A fideszes képviselő javaslatának elfogadása esetén a korábban privatizált, ma már csak nevében állami társaságoknak majdnem egy év állna rendelkezésre a névváltoztatásra.
origo.hu
Veszélyes virágültetés – aki ezt a növényt viszi a kertbe jókora bírságot kaphat
