Ünnepi emlékezés az aradi vértanúkra

Katonai tiszteletadás mellett felvonták, majd félárbocra engedték a Magyar Köztársaság állami lobogóját tegnap az aradi vértanúkra emlékező nemzeti gyásznapon Budapesten, a Parlament előtti Kossuth téren. A ceremónián részt vett Sólyom László köztársasági elnök, Holló András, az Alkotmánybíróság elnöke, Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Kiss Péter, a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter és Mandur László, az Országgyűlés alelnöke.
Mandur László a Batthyány-mauzóleum előtt tartott megemlékezésen úgy fogalmazott: az aradi vértanúk áldozata akkor nem volt hiábavaló, ha ma a politikai élet szereplői a közös nemzeti célok érdekében félre tudják tenni torzsalkodásaikat. Az alelnök szerint a feleknek meg kellene beszélni, mit jelent számukra a haza, a család, a közösség, és mit jelent „nemzeti méretekben egyről kettőre jutni”. Az 1849 októberében kivégzett magyar miniszterelnök mauzóleumánál Sólyom László, Holló András, Lomnici Zoltán és Petrétei József igazságügy-miniszter helyezett el koszorút. Ezután a közjogi méltóságok a Batthyány-örökmécsesnél rakták le közös koszorújukat.
Gyurcsány Ferenc miniszterelnök közleményt adott ki az aradi vértanúkra emlékezve. „Nekünk, a köztársaság mai polgárainak, Magyarország mai vezetőinek úgy kell élnünk, hogy ne a szavainkkal, hanem a tetteinkkel legyünk méltók az aradi vértanúk emlékéhez. Október 6-a szomorú, de fontos dátuma nemzeti történelmünknek. Egy közösséget ugyanis nemcsak az örömei és a sikerei kovácsolnak össze, hanem a tragédiái és a bukásai is” – írja a kormányfő, aki hangsúlyozza: az aradi vértanúk igaz hazafiak voltak, akkor is, ha sokan közülük nem magyarnak születtek. Volt közöttük szerb, horvát és német ajkú egyaránt, mégis Magyarországért, a magyar szabadságért haltak meg, ezért a nemzeti emlékezet magyar vértanúként őrzi meg mindannyiukat.
Bozóki András kulturális miniszter Székesfehérvárott, Vágner György a gyászt és a reményt kifejező feszületénél, a Corpus Hungaricumnál mintegy félezer emlékező előtt szólt arról, hogy bár a forradalmakat, a reményeket történelmünk során mindig megtorlás követte, ő azt reméli, 1989 után ez örökké más lesz, nem lesz visszarendeződés.
Hiller István MSZP-elnök a főváros XX. kerületében, Vécsey Károly honvédtábornok emlékköve előtt tartott beszédében hangsúlyozta: a vértanúk emlékezete köti össze a magyar nemzet tagjait. – Egy nemzethez tartozunk mi magyarok, határon innen és határon túl. Egy nemzethez, akik között bár lehet vita, a történelmi múlt, a nyelv, a kultúra és az áldozatok emléke, az októberi vértanúk tisztelete összeköt – mondta. Hiller kiemelte, hogy a nemzeti gyásznap nem lehet pártpolitikai viták témanapja, mert az méltatlan lenne a vértanúk emlékéhez.
– Gróf Batthyány Lajost, az első felelős magyar kormány miniszterelnökét mint „a magyar szabadság apostolát” tiszteljük másfél száz esztendeje a magyar történelmi mitológiában – hangoztatta Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke csütörtökön a Vas megyei Ikerváron. A halálra készülő Batthyány Lajos feleségéhez írt búcsúleveléből idézett beszédében kiemelte, hogy a mártír miniszterelnök haláláig hű volt hazájához és a királyhoz is.
A Vajdaság több városában is megemlékeztek a magyar szabadságharc Aradon kivégzett vértanúiról. A bánáti Eleméren tartott központi ünnepségen felszólaló délvidéki politikai vezetők a magyar nemzet széthúzását helyezték szembe a mártír tábornokok összetartásával. A szabadságharc áldozatainak emlékére Huzsvár László bánsági római katolikus megyés püspök mondott misét, utána emléknapi beszédek hangzottak el a szentély falán elhelyezett emléktáblánál, s felolvasták Szili Katalinnak, az Országgyűlés elnökének üzenetét a határon túli magyarságnak.
Dudás Károly, a Vajdasági Magyar Szövetség alelnöke szerint az aradi vértanúk abban különböztek a jelenkor magyarjaitól, hogy amikor a nemzetnek igazán szüksége volt rájuk, habozás nélkül félre tudták tenni a köztük feszülő ellentéteket, és egyként tudtak cselekedni, feláldozva életüket is. „Mi azonban egyenlőre csak a széthúzásra való hajlamot örököltük tőlük” – hangoztatta Dudás, aki szerint ez „a kisebbségi lét legmélyebb bugyra… az elnyomók pedig kéjes mosollyal tenyerüket dörzsölik Bukarestben, Pozsonyban, Kijevben, Belgrádban és Hágában.”
Kiss Alpár, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közösségének szónoka emlékeztetett arra, hogy az aradi vértanúk többsége délvidéki volt. Ennek fényében képletesen azt kérdezte Gyurcsány Ferenc magyar miniszterelnöktől, hogy kapnának-e a tábornokok ma magyar állampolgárságot, „vagy újra kellene bizonyítaniuk hazafiasságukat azok előtt, akik tavaly december 5-én tönkretették a magyar nemzet egységét?”
Kárpátalja magyarsága az idén is méltó módon emlékezett meg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc vértanúiról a nemzeti gyásznapon. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség hagyományosan Nagyszőlősön, az 1849-ben vértanúhalált halt egykori Ugocsa vármegyei főispán, Perényi Zsigmond báró szobránál tartotta meg a levert szabadságküzdelem után kivégzett mártírok emlékének szentelt ünnepségét.