Nyilvánosan hirdeti ki holnap határozatát az immár tíztagú Alkotmánybíróság az elmúlt rendszer titkosszolgálati tevékenységéről és az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára létrehozásáról szóló törvényről. Az Országgyűlés május 30-án fogadta el a jogszabályt, Mádl Ferenc köztársasági elnök június 14-én kérte a megszavazott szöveg előzetes kontrollját.
Az államfő szerint nem fogadható el, hogy bárki nyilvánosságra hozhassa a beszervezett személyek, a beszervezők és a kapcsolattartók adatait akkor is, ha az érintettek nem közszereplők. A köztársasági elnök úgy látta, a jogalkotók nem jelöltek meg olyan alkotmányos okot, amely a személyes adatokhoz való jog ilyen súlyos korlátozását indokolná. A titkosszolgálatok tevékenységének megismerése nem elegendő ehhez. Súlytalan az a másik érv is, hogy egyes konkrét ügyek rendszeresen a nyilvánosság elé kerülnek. Mádl Ferenc szerint a teljes nyilvánossággal csak az esetek egyedi volta szűnne meg, alkotmányellenessége nem. Felvetette az államfő azt is, hogy a beszervezett ügynökök, a beszervező személyek és a tartótisztek egyazon megítélés alá kerültek. Utalt az indítványa arra is, hogy sok adat hiányzik, sőt, hamis. A széles körű nyilvánosság emiatt csak akkor lenne indokolható, ha forráskritika előzné meg, az érintettek pedig bírósághoz fordulhatnának.
Végül súlyos alkotmányos hibának nevezte az államfő, hogy a törvény megszavazásával egyidejűleg napirendre került az alkotmány módosítása is. A jogalkotók azt kívánták elérni, hogy maga az alaptörvény nyilvánítsa alkotmányossá az 1990. február 15. előtt az állambiztonsági szolgálatok alkalmazásában álló, vagy velük együttműködő személyek adatait. A javaslat azonban nem kapta meg a többséget.
Sólyom is ellenezte. Az 1994. évi ügynöktörvényt először 1994 végén vizsgálták meg és korrigálták az alkotmánybírák. A módosító szövegek kritikája 1997-ben, 1999-ben, majd 2003-ban következett. Az idei törvénymódosítás a D–209-es ügyhöz, Medgyessy Péter ügynökmúltjához nyúlik vissza – a koalíció négy éven át próbálkozott a szabályozással. A módosító szöveg beterjesztését azonban sem a ciklus elején, sem a nyáron nem vállalta az Igazságügyi Minisztérium. Végül az MSZP képviselőcsoportja nyújtotta be a javaslatot. Az alkotmány módosításáról nem sokkal államfővé választása előtt Sólyom László azt mondta: napi politikai érdekből, például az ügynökügyben vagy a gyűlöletbeszéd megtiltásáért nem indokolt az alaptörvény módosítása.
