Virtus vagy szégyen?

A férfi súlyos cukorbeteg. Egyik lábában akkora az érszűkület, hogy nem halogatható az amputáció. Kórházban kezelik. Napjait különböző mellékhelyiségekben, pincelejárókban vagy a kórház kertjében tölti, hogy a napi két doboz cigarettáját elszívhassa. Estére kikészül, és a fájdalom miatt kábítószerért könyörög. Egy másik kórházban a koraszülöttek megmentésére esküdtek az orvosok, ha másképp nem megy, hónapokig ágynyugalomra kényszerítve az anyát. Itt volt divat, hogy vizit után a veszélyeztetett kismamák a zuhanyozóba szöktek dohányozni. Dafke. Majd pont egy orvos szabja meg nekik, hogy rágyújthatnak-e vagy sem? A kaland vége vetélés vagy koraszülés. Az ultrahangkép mutatja a füstben fuldokló magzatot, de a végtaghiány és a bölcsőhalál is összefüggésbe hozható a dohányzással.
Néhány évvel ezelőtt Mikola István egészségügyi miniszter ellen drukkolt a média, ne sikerüljön neki minisztériumából kitiltani a dohányzást. Most? Most is értetlenkednek, miért nem lehet rágyújtani a kórházakban, az iskolákban, a tanáriban, az egyetemeken. Különös a médiamunkások hozzáállása. Mi lesz szegény dohányosokkal? Velük mi lesz? Durvuljunk egy kicsit, ha már becsukjuk a szemünket és bedugjuk a fülünket.
Magyarországon 50 százalékkal többen dohányoznak, mint más EU-országokban. Az átlagdohányosok évi 3260 szálat szívnak el, az erős dohányosok 7300-at. Mivel nálunk 2,6 millió ember dohányzik, így a spanglikat összeadva 25 milliárd szálat füstölünk el egy évben. Mennyi mindenre lehetne költeni az így elpocsékolt pénzeket! A WHO adatai szerint a dohányzásban többen halnak bele, mint a drogozásba, az ivásba, a fertőző betegségekbe vagy a balesetekbe. A 12 évesek 15 százaléka cigarettázik, a 14-15 évesek pedig már aktív dohányosok. A passzív dohányzóknak mintegy 5 százalékát fenyegeti tüdőrák.
Nem messze a házunktól van egy iskola. Fürtökben lógnak a bejárati ajtóban a lányok, és kivétel nélkül mindegyik kezében ott füstöl a cigi. A trendi leány úgy megy az utcán, hogy hasa kilóg a pólójából, farmerja csúszkál a fenekén, szájában pedig ott a bláz. A nőknél a harmadik vezető halálok a tüdőrák, a férfiaknál az első. 2001-ben 5741 férfi és 2161 nő halt meg itthon tüdőrákban. Igen rizikós korosztály a 40–50 év közötti férfiaké, akik élhetnének még húsz évet, ha idejében leszoknának. A tüdőrákot 90 százalékban a dohányzás okozza, de jelentős mértékben felel a szívinfarktusért, az érszűkületért, az agyi katasztrófáért. Napi egy doboz cigaretta a férfiaknál tízszeresére növeli a tüdőrák kockázatát, ötszörösére a nőkét. Napi két doboznál már harmincszoros a rizikó. Az évi átlag 140 ezer halálozásból 40 ezer a cigi számlájára írható. A dohányzásban harmadikok vagyunk a világon, de a hatvanas években még a tizenharmadikok voltunk. A népesség fogyásának egyik oka a magas halálozás, ebben vezet a dohányzás. Ha nem sikerül csökkenteni az iramot 2010-ig, félmillió magyar hal meg cigaretta okozta betegségekben. A tüdőrák párban jár a tüdőtágulással, a gége- és szájüregrákkal, a vese- és hólyagrákkal, a gyomorrákkal, de még a hasnyálmirigy is áldozatául esik a nikotinnak. A tüdőrák kezdetben még tüdőszűréskor sem mutatható ki, de a húzós köhögés, váll- és karfájás, a gyakori rekedtség figyelmeztető jelek. A rém hatásosan megelőzhető. Le kell tenni a cigarettát!
Magyarországon a felvilágosítás, az elrettentés tökéletesen hatástalan. Még a vendéglátósok sem hiszik, hogy megduplázódna a forgalmuk, ha a húsleves mellé nem kellene a büdös füstöt is lenyelni. Amerikában szégyen rágyújtani, Magyarországon virtus a dohányzásba belehalni.