Átszabták a törvényt

Radikálisan átalakították a felsőoktatási törvényjavaslat alkotmányellenesnek talált részeit. Az eredetileg teljhatalommal felruházott egyetemi irányító testületnek csak előkészítő jogköre lenne majd, tagjai nem kaphatnak fizetést és a testület többségét az intézmény delegálja. Lapunk belső forrásból úgy értesült: a szakmai szervezetek is meglepődtek az oktatási tárca engedékenységén, hiszen az eredeti minisztériumi szándékra szinte rá sem lehet ismerni az új változatban.

Felkészültünk a harcra, de nem volt kivel küzdeni; az oktatási tárca alapjaiban változtatta meg a sérelmezett pontokat, s ennek következtében csökkent a minisztérium befolyása, nőtt az egyetemek önállósága és nyert a felsőoktatás – mondta lapunknak Klinghammer István, a Magyar Rektori Konferencia elnöke, miután hat másik szakmai szervezettel együtt szombaton egyeztetett a minisztériummal az új felsőoktatási törvény jogsértő részeinek megváltoztatásáról. Klinghammer, aki egyúttal az Eötvös Loránd Tudományegyetem rektora, közölte: az irányító testületeket ezentúl gazdasági tanácsoknak hívják majd, amelyeknek döntéshozó helyett csupán előkészítő és ellenőrző szerepük lesz, és az egyetemi szenátusnak rendelik alá azokat. A korábbi törvényváltozat szerint a testületbe csak a minisztérium delegálhatott volna tagokat, az érintettek a tárcától kapták volna a javadalmazást is. Az új variáció értelmében kilenctagú testület esetén hat, héttagú tanácsnál pedig öt tagot az egyetem jelöl, fizetés pedig nem jár a tagoknak. Elvonták a kormány jogkörét a mesterszakok és a doktori képzések indítása kapcsán is: az új verzió szerint az egyetemek, illetve a rektori konferencia dönti el, hogy melyik felsőoktatási intézményben milyen mester- és doktori képzések indulhatnak.
Magyar Bálint oktatási miniszter a megbeszélést eredményesnek értékelte, és kiemelte, hogy konszenzus alakult ki a felek között. A testületeknek várhatóan 2006. március 1-jétől kell majd felállniuk. Ha az egyetem késlekedik a tanács megalakításával, akkor a miniszter bírósághoz fordulhat, viszont – a korábbi változattal ellentétben – nem élhet a normatív támogatások megvonásával.
Októberben az Alkotmánybíróság megsemmisítette a májusban elfogadott, de ki nem hirdetett új felsőoktatási törvény Mádl Ferenc államfő által kifogásolt mind a hét rendelkezését. A testület szerint alapjaiban csorbította volna az egyetemek, főiskolák önállóságát, ha olyan irányító testületeket állítanak az élükre, amelyeknek tagjai függetlenek az egyetemtől, a miniszter megbízásából és a tárca finanszírozása alapján dolgoznak. A törvény stratégiai döntési joggal ruházta volna fel az irányító testületeket a tudományos kutatás és az oktatás témaköreiben, tagjainak ugyanakkor még felsőfokú végzettséggel sem kellett volna rendelkezniük. A törvényjavaslat javított változata várhatóan november harmadik hetében kerül a parlament elé, és még az ősszel szavaznak róla.