Batiz sógornőjének „sima felvételije”

Érettségi nélkül kezdhette meg tanulmányait a Színház- és Filmművészeti Egyetemen Batiz András kormányszóvivő sógornője, Debre Zsuzsanna. Míg a kurrens felsőoktatási intézménybe sok jelentkező a maximális pontszámmal sem juthatott be, a miniszterelnök közeli munkatársának rokona tavasszal megbukott matematikából, csak most ősszel tette le a pótérettségit, mégis felvételt nyert.

n Czirják–Farkas
Nagy felháborodást váltott ki az MSZP oktatáspolitikusai között, hogy Batiz András kormányszóvivő sógornője érettségi nélkül jutott be a Színház- és Filmművészeti Egyetem televíziós műsorvezető-műsorrendező szakára – értesült a Magyar Nemzet. Batiz feleségének húga, Debre Zsuzsanna ugyanis tavasszal megbukott a matematikaérettségin, és csak most ősszel ment át a pótvizsgán, ám mégis felvételt nyert az egyik legnépszerűbb felsőoktatási intézmény egyik legkurrensebb szakára. Ráadásul akkor, amikor a tavaszi érettségibotrányt követően rengeteg jelentkezőnek a maximális pontszám sem volt elegendő ahhoz, hogy bekerüljön az áhított felsőoktatási intézménybe.
*
A kormányszóvivő Batiz András sógornője így már az első évfolyamon folytatja tanulmányait, abban az osztályban – eredetileg 14 főt vettek fel, vele kibővült 15-re –, amelynek osztályfőnöke Bárdos András televíziós műsorvezető, Gyurcsány Ferenc kormányfő közeli barátja, akivel Gyurcsány 2002-ben együtt üdült Kubában.
Az idei érettségi körüli visszásságok egyik eleme ugyanakkor az volt, hogy egyes szakokon az előzetesen megadott keretszámokhoz képest az oktatási tárca csökkentette a ténylegesen felvehető diákok számát. Három jogi kar dékánja emiatt nem szentesítette aláírásával a ponthatárokat, mivel véleményük szerint a minisztériumi döntés veszélybe sodorta a karok működését. A 150 ezer jelentkező egyébként kevesebb mint harmada, 43 ezer diák nyert felvételt valamelyik főiskolára vagy egyetemre.
A felsőoktatási ponthatárok július végi meghúzása után kiderült: a legnépszerűbb szakokra való bekerüléshez a hibátlan érettségi teljesítmény sem volt elegendő, ezért szülők és diákok tüntettek az oktatási miniszter ellen. Sok intézményben 135 pont feletti eredmény kellett a bejutáshoz, amelyhez a 100 százalékos emelt szintű érettségi mellett felsőfokú nyelvvizsgára is szükség volt.
Emlékezetes: a kétszintű érettségi bevezetésével idén nem rendeztek az egyetemek felvételi vizsgát, a jelentkezők pontszámait az érettségi jegyek alapján számították ki. (Igaz, a Színművészeti Egyetemen az érettségi mellett alkalmassági vizsgát is kellett tenni.) A pontszámítási rendszer viszont általában is kudarcot vallott, hiszen az Alkotmánybíróság kimondta, hogy a metódus alkalmas volt arra, hogy előnybe hozza a korábban érettségizőket az idén maturálókkal szemben.
Az idei évhez fűződik minden idők legnagyobb érettségibotránya is: a középszintű tételek egy része idő előtt kiszivárgott, a matematikavizsgát a diákok egy részének meg kellett ismételni, a hátralévő tárgyakból pedig új tételeket nyomtattak. A rendkívüli helyzet 250 millió forintos többletköltséget rótt az államra. Az utólag elvégzett Kehi-vizsgálat számos hiányosságot tárt fel a tételek gyártása, tárolása és őrzése kapcsán.