Hadat kell üzenni az utolsó szocialista nagyvállalat intézményrendszere ellen – hangoztatta Magyar Bálint a részben alkotmányellenesnek ítélt felsőoktatási törvény legújabb változatának tegnapi záróvitáján. Az oktatási tárca vezetője kifejtette, „világ életében” a miniszteri jogkörök korlátozása volt a célja, és ez is megjelenik a javaslatban, amelyről ma szavaz a parlament. Pósán László (Fidesz) megjegyezte, a rendszerváltás óta nem volt arra példa a jogalkotásban, hogy egy tárca egy kormányzati ciklus alatt képtelen megbirkózni egy szakirányú törvénnyel, hiszen – mondta a politikus – az elmúlt 3,5 évben ötször-hatszor bukott meg jogi göröngyökön.
Az Alkotmánybíróság októberben megsemmisítette a májusban elfogadott, de ki nem hirdetett új felsőoktatási törvény Mádl Ferenc akkori államfő által kifogásolt rendelkezéseit. A testület szerint alapjaiban csorbította volna az egyetemek önállóságát, ha olyan irányító testületeket állítanak az élükre, amelyeknek tagjai függetlenek az egyetemtől, a miniszter megbízásából és az oktatási tárca finanszírozása alapján dolgoznak.
A döntés után a Magyar Bálint vezette tárca radikálisan átalakította a törvény alkotmányellenesnek talált részeit. Az új változat szerint az eredetileg teljhatalommal felruházott egyetemi irányító testületnek csak előkészítő jogköre lesz, tagjai nem kaphatnak fizetést, és a testület többségét az intézmény delegálja. Az eredeti verzió értelmében a kormány dönthetett volna arról, hogy az egyetemek milyen mester- és doktori képzéseket indíthatnak, a most elfogadott változat értelmében azonban ez az iskolák, illetve a rektori konferencia hatáskörébe tartozik majd.
Az oktatási tárca által kidolgozott új változatot a szakmai szervezetek – a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája kivételével – támogatták. A HÖOK szerint az irányító testületeket felváltó gazdasági tanácsban az intézmények hallgatóinak is helyet kellett volna kapniuk, ráadásul a javaslat nem biztosítja a korábban a hagyományos képzésre felvett hallgatóknak, hogy ugyanabban a képzési formában fejezhetik be tanulmányaikat, amelyben megkezdték. A hallgatók a törvény elfogadása esetén Alkotmánybírósághoz fordulnak. Az új változat az egyes kormánytagok között is vitát váltott ki. A pénzügyi tárca elérte, hogy az egyetemek gazdasági döntéseit előkészítő testületekbe egy tagot a pénzügyi tárca delegálhasson. Korlátozták az egyetemek vagyongazdálkodását is: az intézmények csak a saját tulajdonukban álló vagyonnal bánhatnak szabadon, a rendelkezésre bocsátott eszközöket csupán hasznosíthatják.
Hogyan lett az energiából fegyver a nagyhatalmak kezében?