Felsőoktatási törvény újra

Továbbra is éles nézetkülönbség van a felsőoktatási törvény ügyében a kormánypártok és az ellenzék között, elsősorban az Alkotmánybíróság által is elutasított passzus miatt, amely alapjaiban csorbítaná az egyetemek önállóságát. Az újabb törvényi módosításról ma szavaz a parlament.

2005. 11. 29. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Hadat kell üzenni az utolsó szocialista nagyvállalat intézményrendszere ellen – hangoztatta Magyar Bálint a részben alkotmányellenesnek ítélt felsőoktatási törvény legújabb változatának tegnapi záróvitáján. Az oktatási tárca vezetője kifejtette, „világ életében” a miniszteri jogkörök korlátozása volt a célja, és ez is megjelenik a javaslatban, amelyről ma szavaz a parlament. Pósán László (Fidesz) megjegyezte, a rendszerváltás óta nem volt arra példa a jogalkotásban, hogy egy tárca egy kormányzati ciklus alatt képtelen megbirkózni egy szakirányú törvénnyel, hiszen – mondta a politikus – az elmúlt 3,5 évben ötször-hatszor bukott meg jogi göröngyökön.
Az Alkotmánybíróság októberben megsemmisítette a májusban elfogadott, de ki nem hirdetett új felsőoktatási törvény Mádl Ferenc akkori államfő által kifogásolt rendelkezéseit. A testület szerint alapjaiban csorbította volna az egyetemek önállóságát, ha olyan irányító testületeket állítanak az élükre, amelyeknek tagjai függetlenek az egyetemtől, a miniszter megbízásából és az oktatási tárca finanszírozása alapján dolgoznak.
A döntés után a Magyar Bálint vezette tárca radikálisan átalakította a törvény alkotmányellenesnek talált részeit. Az új változat szerint az eredetileg teljhatalommal felruházott egyetemi irányító testületnek csak előkészítő jogköre lesz, tagjai nem kaphatnak fizetést, és a testület többségét az intézmény delegálja. Az eredeti verzió értelmében a kormány dönthetett volna arról, hogy az egyetemek milyen mester- és doktori képzéseket indíthatnak, a most elfogadott változat értelmében azonban ez az iskolák, illetve a rektori konferencia hatáskörébe tartozik majd.
Az oktatási tárca által kidolgozott új változatot a szakmai szervezetek – a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája kivételével – támogatták. A HÖOK szerint az irányító testületeket felváltó gazdasági tanácsban az intézmények hallgatóinak is helyet kellett volna kapniuk, ráadásul a javaslat nem biztosítja a korábban a hagyományos képzésre felvett hallgatóknak, hogy ugyanabban a képzési formában fejezhetik be tanulmányaikat, amelyben megkezdték. A hallgatók a törvény elfogadása esetén Alkotmánybírósághoz fordulnak. Az új változat az egyes kormánytagok között is vitát váltott ki. A pénzügyi tárca elérte, hogy az egyetemek gazdasági döntéseit előkészítő testületekbe egy tagot a pénzügyi tárca delegálhasson. Korlátozták az egyetemek vagyongazdálkodását is: az intézmények csak a saját tulajdonukban álló vagyonnal bánhatnak szabadon, a rendelkezésre bocsátott eszközöket csupán hasznosíthatják.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.