Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az önkéntes haderőre való áttérés évfordulója kapcsán az ország biztonságáról beszélt a napokban, mielőtt kitüntetéseket adott át a Parlamentben néhány kiválóan teljesítő katonának. Juhász Ferenc honvédelmi miniszter pedig bejelentette, hogy – közpénzből – 150 millió forintos népszerűsítő kampányba kezdenek az önkéntes haderőre történő áttérés sikereinek bemutatására. Az ellenzék szerint azonban az MSZP– SZDSZ-kormány kampányszlogenné tette a „biztonságot”, de azt nem veszi figyelembe, hogy Magyarország biztonságának ára van.
A parlament honvédelmi bizottságának fideszes alelnöke, Simicskó István szerint az önmagával szemben bőkezű luxuskormányzat immár évek óta egyre kevesebbet költ a haza védelmére, jelenleg az utolsók között kullogunk a NATO-szövetségesek között. Jövőre történelmi mélypontra sülylyednek a magyar védelmi kiadások, holott a kormány korábban növekedést ígért, nemcsak a választóknak, hanem a NATO-nak is.
Mint ismert, a védelmi költségvetés részesedése jövőre mindössze 1,17 százalékos lesz a nemzeti össztermékből (GDP), pedig korábban a GDP két százalékának felhasználását ígérték honvédelmi célokra.
Harry Ulrich, a NATO nápolyi parancsnokságának admirálisa nemrég lapunk kérdésére válaszolva elismerte, hogy a GDP két százalékának felhasználása felelne meg a szövetség várakozásainak. Juhász Ferenc szerint azonban az ellenzék nem veszi figyelembe, hogy a jövő évi költségvetésből le kell vonni a korábban a HM-hez tartozó határőrségre szánt forrásokat, és azt sem, hogy Magyarország az évi 1,2 milliárd eurós védelmi büdzséjével a legjobbak között van a környező országok között.
Nem kis vita van a kormányoldal és az ellenzék között a máig két vezérkari főnököt „elfogyasztó”, túltervezett haderőreformról sem, amely a védelmi költségvetés százmilliárdos megnyirbálása után a jelenlegi helyzethez vezetett. A haderőreform a honvédelmi tárca szerint a magyar hadsereg költségvetési lehetőségeknek megfelelő korszerűsítését hozta, amelyben a leépítések révén sikerült gyarapítani a modernizáció forrásait. Az ellenzék szerint azonban a reform kifulladt a drasztikus leépítésekben, ennek köszönhetően a Magyar Honvédség nemhogy felzárkózott volna a nemzetközi középmezőnyhöz, hanem az utolsó előtti helyre süllyedt, így ma már csak a hadsereggel valójában nem rendelkező Izlandot előzi meg a tagországok erősorrendjében.
Az elmúlt három és fél év mérlege katonai szakértők szerint is aggasztó képet mutat. Az utóbbi években haderőreform címén megszüntették a pécsi tüzérdandárt, lakat került többek között a nagyoroszi, a szentkirályszabadjai, a szabadszállási, a szombathelyi, a tapolcai és a taszári bázisra, és alakulatok zsugorodtak más helyőrségeknél is, például a szárazföldi hadvezetés központjának számító Székesfehérváron. A honvédség létszámának több ezer fős csökkentésével megnyirbálták annak kulturális és szabadidős intézményeit is, megszüntetnek több tucat helyőrségi klubot és üdülőt, a tervek szerint csapatpihenőket és gyakorlótereket vernek dobra a jövő évben.
A védelmi felülvizsgálat eredeti elképzeléseihez képest el kellett halasztani számos haditechnikai fejlesztést is. Az új beszerzések indítása a HM terveiben ma már csak egy tízéves haderő-átalakítási program alapján történik, vagyis a korábban elképzelt fejlesztések egy részének finanszírozását ráterhelik a következő kormányra. A jövő évi költségvetésben a fejlesztési, logisztikai jellegű kiadásokra összesen 62,3 milliárd forint felhasználásával számolnak, de ebből több mint húszmilliárdot elvisz a Gripen vadászrepülőgépek bérletének, fegyverzetének, navigációs eszközeinek a beszerzése. A páncélozott harcjárművek közül kiemelt programként a BTR–80-asok modernizációját és a fenntartásukhoz szükséges alkatrészek beszerzését irányozták elő. Erre a programra eredetileg ötmilliárd forintot terveztek, de jelenleg nem tudni, hogy jövőre mennyi marad a felújításra. Az biztos, hogy új típusokat már nem szerez be a tárca, pedig a három évvel ezelőtti tervekben ez szerepelt.
Az is látható, hogy a Magyar Honvédségnek továbbra sem lesz a NATO-val együttműködni képes harcászati és szállító helikoptere, hiszen a Mi–24-es és Mi–18-as forgószárnyasok korszerűsítésére nincs pénze a minisztériumnak, és erre nincs is keret a jövő évi büdzsében. Egy magyar– ukrán kétoldalú együttműködés alapján csak a helikopterek javításáról született megállapodás. Ukrajna ugyanakkor talán megoldhatja a honvédség másik nagy hiányosságát is, miszerint nincs légi szállítási kapacitásunk. Az ukrán fél ugyanis nemcsak a magyar An–26-os repülőgépeket javítaná, hanem kész Magyarország számára új katonai szállítógépeket, radarállomásokat is szállítani. Ezen a területen is kérdéses viszont, hogy a közeljövőben a HM mennyi pénzt tud felhasználni, hiszen a szállítógépekre fordítható források szintén nem jelennek meg a költségvetésben. Jelenleg nem tudni azt sem, hogy mikorra sikerül beszerezni a hazánknak vásárolt Mistral rakétákhoz szükséges idegen-barát felismerő rendszert. Erre szintén nem jelölték meg a szükséges több mint hárommilliárd forint forrást a jövő évi védelmi büdzsében.
A honvédség gépjárműprogramja eddig sikeresen zajlott, de erre a szaktárca jövőre csupán annyit szán, amennyiből jövőre 80-90 jármű megvásárlására futja majd. Ez az előző évek vásárlásaihoz képest is visszalépés, hiszen az elmúlt két évben 240 különféle katonai terepjáró gépjárművet rendeltünk, mintegy 9,8 milliárd forint értékben, az eredeti keretmegállapodás alapján pedig csaknem nyolcezer járművet kívántak venni tizenöt év alatt. A korábban tervezetthez képest lényegesen kevesebb jut laktanya-felújításokra és szolgálati lakás vásárlására is. A korszerűsítésekre, beruházásokra fordítható összeg is kisebb lett. Jelenleg két nagy volumenű építkezés zajlik, az egyik a kecskeméti repülőtér, ahol 2006 márciusában fogadni kell a Gripeneket, a másik a Honvédkórház rekonstrukciója. A Honvédkórházra százmillió forintot tüntetnek fel a védelmi költségvetésben, pedig milliárdokra lesz szükség. A HM nyilatkozatai szerint a Honvédkórház felújításának és a lakásvásárlások költségeit ingatlanértékesítésből származó bevételekből teremtik elő. Győrben, Kecskeméten, Szolnokon és Budapesten már elkezdődött az értékesítés, de egyelőre nem látni, hogy az ingatlaneladásokból összesen mennyi kerül majd a HM kasszájába. Ez azért is fontos lenne, mert jövőre mintegy háromszáz lakás vásárlását tervezik, hatszáz főnek pedig lakáscélú támogatás iránti igényét elégítenék ki. Lakásvásárlásra azonban a költségvetés tervezetében alig több mint 120 millió forintot irányoztak elő, ami a mai árak mellett legfeljebb tíz lakás megvételére elég.
origo.hu
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál
