A magyar utazási irodák kínálatában a Földközi-tengeri luxushajó-utazások a legnépszerűbb tengeri körutak közé tartoznak. Az árak széles skálán mozognak, az út hosszától, az indulási kikötőtől, a választott hajótársaságtól és a kabin típusától függően. Egy hétéjszakás mediterrán hajóút belső kabinnal és teljes ellátással általában 500 000–620 000 forint között mozog. A csomagárak általában tartalmazzák a teljes ellátást, a kikötői illetékeket, de ehhez jön még a buszos vagy repülős transzfer is. De mi lesz, ha a kikötők nem engedik be ezeket a hajókat?
Az óceánjáró-turizmus az utóbbi évtizedben a világ egyik leggyorsabban növekvő ágazatává vált, az évtized végére akár 18 milliárd dollárra is bővülhet az ágazat volumene. A gigászi hajók vonzzák a turistákat, mert egyszerre kínálják a luxushotelek kényelmét és változatos úti célokat, miközben minden szolgáltatás karnyújtásnyira van tőlük a koncertteremtől a kaszinóig. Az új generációs óceánjárók hatalmas úszó városok, önálló szórakoztató központok, 5–6 ezer utassal és több ezer fős személyzettel, amelyek működnek. Míg korábban a középkorú és idősebb utazók kedvelték a hajózást, mára a fiatalabb generációk is felfedezték, főként a rövid mediterrán és skandináv útvonalak esetében.
A luxushajó-forgalom sok bajjal is jár
Az európai városok – különösen Velence, Barcelona, Amszterdam és Cannes – az utóbbi években drasztikus intézkedéseket vezettek be a hajóturizmus szabályozására – írja a neves turisztikai portál.
- Velence már 2021-ben kitiltotta a nagy óceánjárókat a Giudecca-csatornából, miután a lakosok és a környezetvédők évekig tiltakoztak a város történelmi szerkezetét és lagúnarendszerét veszélyeztető forgalom ellen. Az intézkedésnek már van eredménye: jobb lett a levegő, csökkent a napi turisták száma, miközben a tartósabb, többnapos látogatások aránya nőtt.
- Barcelona a terminálok számát tervezi csökkenteni a jelenlegi hétről ötre 2026-ban. A város azt is előírja, hogy a hajók a kikötés idején csatlakozzanak az elektromos hálózathoz, és ne a motort használják, mert szennyezi a levegőt. Az partra szálló utasok számát 37 000-ről 31 000-re korlátozzák.
- Cannes 2026-tól megtiltja az 1000 főnél több utast szállító hajók kikötését, és naponta legfeljebb 6000, hajóról érkező látogatót enged a városba. Folyamatosan szigorítanak, 2030-tól már minden 1300 utasnál nagyobb hajót kitiltanak. A városvezetés szerint a cél nem a turizmus ellehetetlenítése, hanem a kisebb forgalom elérése.
- Amszterdamban a folyami hajók állomáshelyeinek számát csökkentik, és a városközpontban magasabb adókat vetnek ki a hajóturisták után. A város így próbálja visszaszorítani a rövid, de tömeges látogatásokat, amelyek alig hoznak gazdasági hasznot, ugyanakkor jelentős terhelést okoznak az infrastruktúrának és a lakosságnak.
Aranybánya vagy zsákutca?
A hajós turizmus gazdasági hatása vitathatatlan. Iparági becslések szerint 2022-ben 138 milliárd dollárnyi globális gazdasági értéket termelt az ágazat, és 1,2 millió munkahelyet tartott fenn. Európában a kikötők, a beszállítók, a vendéglátóipari egységek és a hajóépítő üzemek egyaránt profitálnak. A hajózás az egyik legjobban szervezett, legjövedelmezőbb turisztikai forma – amíg a városok képesek kezelni a tömeget.
A probléma az, hogy a hajós utasok többsége csupán néhány órát tölt egy adott városban, és kevés pénzt hagy ott. A rövid látogatások aránytalanul nagy terhelést okoznak, az óriási tömeg, a hulladéktermelés és a levegőszennyezés a helyiek mindennapjait nehezíti, élhetetlenné teszik a városokat.
