Hédervár Boldogasszony-temploma

Rejtőzködő Magyarország

Ludwig Emil
2005. 11. 26. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Sok évszázados történelmi múltja és központi fekvése révén a Szigetköz legrangosabb települése a napjainkban is mindössze ezerlakosú Hédervár. A Mosoni-Duna partján lévő község alapításáról Thuróczy János 1488. évi krónikájában ez áll: „Alemanniából a Haimburgi grófoktól származó Volfger jött be testvérével, Hedrikkel, és háromszáz páncélozott vezetéklóval. Géza fejedelem neki adta örök szállásbirtokként Güssing hegyét és Győr környékén a Dunának egy szigetét. Itt épített favárat, a hegyen pedig egy kolostort is, ott temették el. Ezektől származik a Hédervári nemzetség.” A hír némi pontosításra szorul: a két lovag nem Géza fejedelem, hanem II. Géza király uralkodása idején, 1141 és 1162 között telepedett le Magyarországon, azonban tényleg ők az ősei a Hédervári, valamint a Vas vármegyei Kőszegi és Németújvári családoknak. Güssing Németújvár régi német neve, míg Hédervár „Castro Hedrici” alakban szerepel egy 1314-ben kelt okiratban.
A Csallóköz – és a Szigetköz – régiségeit úttörőként felkutató és írásban ismertető Ipolyi Arnold már az 1850-es években megállapította, hogy Hédervár építészeti emlékei a krónikában említett erődítménynél jóval később keletkeztek. A ma barokk formájában látható, szépen helyreállított tornyos várkastély előzménye 1361-ben épült ama bizonyos favár helyén; a falu túlsó felén található, első ízben 1643-ban említett templom pedig a gótika korából származik.
A Boldogasszony titulusú plébániatemplom régészeti feltárására 1989-ben került sor. A szondázó ásatás és a falkutatás tisztázta az épület alaprajzát, keletkezését és későbbi átalakításait. Eszerint az 1400-as évek elejére datálhatóan készült el az egyhajós, egyenes szentélyzáródású, nyugati oldalán tornyos, észak felé sekrestyével kiegészített templom. A déli falon előkerült három enyhén csúcsíves, egymástól eltérő méretű ablak, a középső alatt pedig a kapuzat. Hasonlóan gótikus eredetű ablakok néznek déli és keleti irányba a szentély falán. A canonica visitatio tanúsága szerint 1561-ben a földesúr Héderváry família áttért a lutheránus hitre, a templomot 1634-ig többnyire lóistállónak használták. A második építési korszakban – a XVII. század derekán – a déli bejáratot befalazták, a kapu kőkeretét áthelyezték a nyugati homlokzatra, a hajót beboltozták és nyugati végén karzattal látták el. Ebben az időben – még 1703 előtt – toldották az épület északi oldalához a barokk Loreto-kápolnát. Alatta később nagyméretű kripta készült a kegyúri család tagjai számára. Az 1800-as évek legvégén a falu akkori birtokosa, Khuen-Hédervári Károly renováltatta a templomot. Az akkor divatos stilizáló átalakításoktól az 1994-re befejezett restaurálásnak sikerült megtisztítania a műemlék épületet. A szentélybelső nevezetességei a Viczay família síremlékei. Legértékesebb köztük a vörös márványból faragott, báró Viczay Ádámot páncélöltözetben, fején tollforgós sisakkal, kezében buzogánnyal ábrázoló 1650 táján készült sírkő.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.