Az Alkotmánybíróság október végi határozata után – amikor a testület az alaptörvénnyel ellentétesnek találta a felsőoktatási törvényt – Magyar Bálint rohamtempóban látott munkához, hogy a jogszabály minél előbb újra az Országgyűlés elé kerülhessen. A kezdeti sietség után azonban érezhetően megtorpant a tárca lendülete. Hiába hagyták ugyanis jóvá a szakmai szervezetek a javított verziót már a múlt hét végén, az alkotmány- és igazságügyi bizottság levette napirendjéről a javaslat tárgyalását. Információink szerint a késlekedés oka az, hogy a szocialista oktatáspolitikusoknak nem tetszik a miniszter által korrigált verzió, ezért változtatni akarnak azon. Magyar Bálint azonban nem szívesen enged nekik, ezért a háttérben tárgyalások folynak.
– Valóban sor kerül szombaton egy egyeztetésre – erősítette meg lapunk információját Jánosi György, az Országgyűlés oktatási bizottságának szocialista elnöke. Hozzátette: a felsőoktatási törvényről lesz szó, mivel a szocialista oktatáspolitikusok nem minden ponton értenek egyet a korrigált törvénynyel. A politikus az egyeztetés előtt nem árulta el, hogy a jogszabály mely részeit sérelmezik, mert – mint mondta – még reménykedik abban, hogy megegyezés születik a tárca és köztük.
Lapunk úgy értesült: a találkozóra a Miniszterelnöki Hivatalban kerül sor, és azon részt vesz Gyurcsány Ferenc kormányfő is. Az oktatási tárca írásbeli válaszában tagadta, hogy a szocialisták elleneznék a törvényjavaslatot. Szerintük az csupán korrigálja az alkotmányellenesnek ítélt passzusokat. Anynyit azért elismertek: a hét végén valóban sor kerül egy „végső egyeztetésre”. Arra a kérdésünkre, hogy miért van szükség kormányzati egyeztetésre, ha mindenben egyetértenek, a sajtóosztályon azt válaszolták: mind a két oldalról elhangzanak majd vélemények.
Új változat. Októberben az Alkotmánybíróság megsemmisítette a májusban elfogadott, de ki nem hirdetett új felsőoktatási törvény Mádl Ferenc akkori államfő által kifogásolt mind a hét rendelkezését. A testület szerint alapjaiban csorbította volna az egyetemek, főiskolák önállóságát, ha olyan irányítótestületeket állítanak az élükre, amelyeknek tagjai függetlenek az egyetemtől, a miniszter megbízásából és a tárca finanszírozása alapján dolgoznak. A döntés után az oktatási tárca radikálisan átalakította a törvény alkotmányellenesnek talált részeit. Belső források szerint az eredeti minisztériumi szándékra szinte rá sem lehet ismerni az új változatban.
Az új javaslat szerint az eredetileg teljhatalommal felruházott egyetemi irányítótestületnek csak előkészítő jogköre lenne, tagjai nem kaphatnak fizetést, és a testület többségét az intézmény delegálja. Az eredeti verzió szerint a kormány dönthetett volna arról, hogy az egyetemek milyen mester- és doktori képzéseket indíthatnak. Az új változat értelmében ez az iskolák, illetve a rektori konferencia hatáskörébe tartozik majd.
Már a jövő évi tartalékot éli fel a kormány. Előre elkölti a jövő évre szóló, még el nem fogadott költségvetés általános tartalékkeretének egy részét a kormány – derült ki a kormányszóvivői tájékoztatón. Az általános tartalék eredetileg azon költségek fedezetéül szolgálna, amelyekből váratlan kiadásokat lehet fedezni. Batiz András kormányszóvivő elmondta: a tartalék terhére 30 milliárd forintot kötnek le, amelyből 7,2 milliárd az oktatási normatívák emelését szolgálja, 5,5 milliárddal szociális kiadásokat pótolnak, a fennmaradó összeget pedig az önkormányzatok kapják a béremelések fedezeteként. Magyar Bálint elismerte, a pótlólagos összeg a legtöbb esetben csak a szinten tartásra elég. A Fidesz szerint még így is több mint 20 milliárd forinttal csökken a közoktatás támogatása az ideihez képest, ami gyerekenként 12-13 ezer forintos elvonást jelent. (Cz. I.)
