Az Alkotmánybíróság októberben megsemmisítette a májusban elfogadott, de ki nem hirdetett új felsőoktatási törvény Mádl Ferenc akkori államfő által kifogásolt mind a hét rendelkezését. A testület szerint alapjaiban csorbította volna az egyetemek, főiskolák önállóságát, ha olyan irányító testületeket állítanak az élükre, amelyeknek tagjai függetlenek az egyetemtől, a miniszter megbízásából és a tárca finanszírozása alapján dolgoznak. A döntés után az oktatási tárca radikálisan átalakította a törvény alkotmányellenesnek talált részeit. Belső források szerint az eredeti minisztériumi szándékra szinte rá sem lehet ismerni az új változatban.
Az új javaslat szerint az eredetileg teljhatalommal felruházott egyetemi irányító testületnek csak előkészítő jogköre lenne, tagjai nem kaphatnak fizetést, és a testület többségét az intézmény delegálja. Az eredeti verzió szerint a kormány dönthetett volna arról, hogy az egyetemek milyen mester- és doktori képzéseket indíthatnak. Az új változat értelmében ez az iskolák, illetve a rektori konferencia hatáskörébe tartozik majd.
Az oktatási tárca által kidolgozott új változatot a szakmai szervezetek – a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) kivételével – támogatták. A HÖOK szerint az irányító testületeket felváltó gazdasági tanácsban az intézmények hallgatóinak is helyet kellett volna kapniuk. Sérelmezik azt is, hogy a törvényjavaslat nem biztosítja a még jövő szeptember előtt, a hagyományos képzésre felvett hallgatók azon jogát, hogy ugyanabban a képzési formában fejezzék be tanulmányaikat, amelyben megkezdték. A hallgatók szerint kéréseiket az Oktatási Minisztérium képviselői elutasították, ezért a törvénymódosítás elfogadása esetén a HÖOK az Alkotmánybírósághoz fordul.
Heves vita alakult ki a törvény új változatáról az egyes kormánytagok között is. A pénzügyminiszter, az igazságügy-miniszter és a szocialista oktatáspolitikusok sem értettek egyet a Magyar Bálint által kidolgozott javaslat bizonyos részeivel. A nézeteltérés miatt október 12-én Gyurcsány Ferenc kormányfőnél, a Miniszterelnöki Hivatalban gyűltek össze a vitapartnerek. Belső forrásból származó értesüléseink szerint kiabálásoktól sem volt mentes a kormányzati egyeztetés. Úgy tudjuk, a pénzügyi szakpolitikusok azt kifogásolták, hogy a felsőoktatási törvény javított változata gyakorlatilag megvonja a döntési jogkört az eredetileg teljhatalommal felruházott, az egyetemtől független, az állam által fizetett emberekből álló irányító testületektől, és az iskolák kezébe adja az irányítást. A Pénzügyminisztérium attól tart, hogy így a kormánynak nem marad eszköze az intézmények vagyonhasznosításának kordában tartására.
Az igazságügyi tárca azt sérelmezte, hogy a törvényt akkor lehet gyorsított eljárásban a parlament elé vinni, ha csak az alkotmányellenes pontokat változtatják meg. Úgy tudjuk azonban, hogy a módosítás ennél jóval több pontot érint, hiszen az irányító testületek szinte a jogszabály minden részében szerepelnek. A magát megnevezni nem kívánó informátor szerint a szocialista kormánytagok között az is felmerült, hogy a problémák rossz megoldása helyett még az is kisebb politikai kockázatot jelentene, ha nem is vinnék a jogszabályt a Ház elé. Úgy tudjuk azonban, hogy Gyurcsány Ferenc Magyar Bálint presztízsének fontosságát hangsúlyozva a miniszter mellé állt. Megjegyzendő, a jogszabály újbóli elbukása vélhetőleg a szabad demokrata miniszter fejébe kerülne, ami a választási kampány finisében igencsak megronthatná a viszonyt a két kormánypárt között.
Emlékezetes: korábban Jánosi György, az oktatási bizottság szocialista bizottságának elnöke lapunknak elismerte, hogy vannak olyan pontok az alkotmányellenesnek talált felsőoktatási törvény javított változatában, amelyekkel az MSZP nem ért egyet, de részleteket nem árult el a nézetkülönbségekről. Az oktatási tárca az egyeztetés előtt írt írásbeli válaszában tagadta, hogy a szocialisták elleneznék a törvényjavaslatot. Magyar Bálint a találkozó után már azt állította, csupán jogtechnikai kérdésekről volt szó, és mindenben megegyeztek.
A kormány végül múlt szerdán fogadta el a korrigált javaslat végleges változatát. A kormányszóvivői irodán lapunk kérdésére elismerték, hogy voltak vitás pontok a pénzügyminiszter és az oktatási tárca vezetője között, és az október 12-i egyeztetés után még a szerdai kormányülésen is folytatódtak a tárgyalások. A sajtóiroda szerint azonban végül meg tudott egyezni a két fél, és a javaslaton nem változtattak.
Lapunk ezzel szemben úgy tudja, hogy több ponton is módosították az oktatási tárca által eredetileg benyújtott változatot. Információink szerint a Pénzügyminisztérium elérte, hogy az egyetemek gazdasági döntéseit előkészítő testületekbe egy tagot a tárca delegálhasson. Korlátozták az egyetemek vagyongazdálkodását is: az intézmények az új verzió szerint csak a saját tulajdonukban álló vagyonnal bánhatnak szabadon, a rendelkezésre bocsátott eszközöket csupán hasznosíthatják. Nem érvényesült viszont az igazságügyi tárca akarata, hiszen a jogszabályt annak ellenére gyorsított eljárásban tárgyalják, hogy a módosítások nem csak az alkotmányellenesnek ítélt pontokat érintik.
Sió László, a Fidesz oktatáspolitikai műhelyének vezetője szerint jelentősen megváltozott az oktatási tárca javaslata, és így a szakmai szervezetek támogatása is kérdésessé vált, hiszen ők az eredeti verzióra adták áldásukat. Az ellenzéki politikus kijelentette: a kormány semmit sem tanult, és mindent elfelejtett, hiszen könnyen lehet, hogy a jogszabály ötödik változata sem állja ki a jogszerűség próbáját.
Klinghammer István, a Magyar Rektori Konferencia elnöke még nem kapta meg a kormány által elfogadott jogszabályváltozatot. A szakember szerint ugyanakkor nem feltétlenül rossz, ha az egyetemek gazdasági döntései felett szigorodik az ellenőrzés, hiszen így nincs lehetőség a vagyon elkótyavetyélésére.
Az Országgyűlés elfogadta a Szabó Zoltán (MSZP) és Gusztos Péter (SZDSZ) által jegyzett, a felsőoktatási törvény módosítását célzó javaslatot, amely a képzés szerkezetének megváltoztatását, illetve a többciklusú képzés bevezetésének szabályozását tartalmazza. A Fidesz még a szavazás előtt bejelentette, kénytelenek lesznek az Alkotmánybírósághoz (AB) fordulni, ha a parlament az eredeti formájában fogadja el a kormánypárti javaslatot, elutasítva a Fidesz indítványait.
A felsőoktatási törvényjavaslatban részletesen leírt bolognai képzés jövő szeptemberi bevezetését egyébként egy törvénymódosító javaslattal már lehetővé tették a kormánypártok, ám ezt a jogszabályt a Fidesz támadta meg az Alkotmánybíróságon. Pokorni Zoltán, a Fidesz alelnöke arra hivatkozott, hogy az AB egy korábbi határozatában már rögzítette: a felsőoktatás szerkezete, tartalma olyan alapjogokat érint, amelyeket nem lehet rendeleti úton szabályozni, arra kizárólag a törvényhozás hivatott. A testület még nem döntött az ügyben. Az indítványt Szabó Zoltán szocialista és Gusztos Péter szabad demokrata képviselő nyújtotta be. A benyújtók reményei szerint a szabályozás átmeneti jellegű lesz, csupán néhány hónapig, a felsőoktatási törvény életbelépéséig él majd.
origo.hu
Hogyan lett az energiából fegyver a nagyhatalmak kezében?
