Útnak indult tegnap Bajkonurból a Venus Express, az európai űrkutatási ügynökség (ESA) második bolygókutató szondája, amely öt hónapi utazás után éri el az esthajnalcsillagot. Ennek az űrjárónak azonban jóval nehezebb dolga lesz, mint az ugyancsak európai Mars Expressnek – olvasható az ESA honlapján.
A Vénusz tömege 7,6-szerese a Marsénak, az űreszközre ezért óriási gravitációs erő hat majd. Hogy ennek ellenállhasson, a felszín közelébe érve ötvenhárom percre begyújtja fő hajtóművét. Így másodpercenként mindössze 1,3 kilométer lesz a sebessége, és ekkor magasabb keringési pályára áll. Kezdetben a felszíntől 250–350 ezer kilométeres távolságban kering majd, később azonban újabb manőverekkel leereszkedik 66 ezer kilométeres magasságba, így huszonnégy óra alatt megkerülheti a bolygót. A 220 millió euróba (55 milliárd forint) kerülő missziót ötszáz naposra tervezték, a Venus Expressnek ezalatt meg kell ismernie a Vénusz atmoszféráját és legfontosabb jellemzőit. A bolygó felszíni hőmérséklete 460 Celsius-fok körül van, légköri nyomása csaknem a százszorosa a földinek, atmoszférájában pedig 96 százalék a szén-dioxid. Vagyis a Földön is gondot jelentő üvegházhatás vizsgálatára nincs jobb helyszín a Naprendszerben. Az 1250 kilós szerkezet energiaellátásáról napelemek gondoskodnak. Mivel a Vénusz Express közelebb lesz a Naphoz, mint a Mars-szonda, napelemei kisebbek, és burkolatát több réteg védi.
A Venus Expresst tizennégy országot képviselő konstruktőrgárda alkotta meg. Műszereinek létrehozásában a magyar Központi Fizikai Kutató Intézet Részecske- és Magfizikai Kutató Intézetének munkatársai is részt vettek.
Utoljára az amerikai Magellán járt a Vénusznál 1990 és 1994 között. Az orosz Venyera–15 és Venyera–16 azonban 1975-ben landolt is a felszínén. Igaz, a szondák alig egy órát működtek a forróságban, de képeket még tudtak küldeni.
origo.hu
Májustól sűrűbben jár a 100E Repülőtéri Expressz
