Gyurcsány Ferenc múlt szerdai bejelentése után úgy fogalmazott: az Orbán-kormány társadalmi egyeztetés nélkül meghozott rossz döntését orvosolják, amely két alkotmányos érdeket: a tiszta és egészséges környezethez, illetve az ország biztonságához köthető alapjogot állította szembe. Gyurcsány a parlamentben hétfőn ismét szóba hozta a Zengő ügyét, és azt vágta az előző kormány fejéhez, hogy az 2001-ben döntött a beruházásról, majd 2002-ben olyan rendeletet hozott, amely alapján nem kellett lefolytatni a társadalmi egyeztetést.
A Fidesz szerint azonban a kormány ismét az ellenzékre kívánja hárítani a felelősséget egy kudarcában, a kabinet meghátrálni kényszerült, és ezt a vereséget nem képes elviselni. Simicskó István (Fidesz) közölte: a Zengőt radartelepítésre alkalmas területként valóban az Orbán-kormány idején jelölték ki, de az erről szóló konkrét döntéseket már a szocialista–szabad demokrata kormány hozta meg. Emlékeztetett: nem az Orbán-kormány vezényelt ki a társadalmi egyeztetés helyett biztonsági őröket a hegyre, hogy elüldözze a környezetvédőket. – Gusztustalan, hogy négy év döntésképtelensége és aljas trükkjei után Gyurcsány az ellenzék támadására használja fel a Zengő ügyét – fogalmazott a politikus.
Mint ismert, a parlament még jóval Magyarország 1999-es
NATO-csatlakozása előtt, 1995 őszén határozott arról, hogy a Bükk, illetve a Mecsek legmagasabb pontjára, valamint Békéscsabán egy-egy lokátort telepít. A korszerűtlenné vált, szovjet típusú légvédelmi lokátorokat felváltó radarállomások felépítésére valóban az Orbán-kormány idején, 2002. március 21-én kelt kormányhatározat alapján kezdték el az építési engedélyezési eljárásokat, de a zengői radar engedélye csak 2003-ban lépett hatályba. Időrendi sorrendben a NATO-val egyeztetett tervezés alapján Bánkúton és Békéscsabán kellett megépülnie a lokátornak még az előző választási ciklusban, a harmadik radart azonban csak később kellett telepíteni. Az ellenzék szerint ezért is a következő kormányra hárult volna a társadalmi egyeztetés nagy része, de a zöldekkel nem számoltak, akik akkor vonultak a helyszínre, amikor elkezdődött volna az építkezés.
A Zengőn egy 1963 négyzetméteres területen épült volna fel a radartorony, a kiszolgálóhelyiség pedig a pécsváradi lőtéren. Az Orbán-kormány idején kiadott 40/2002-es rendelet szerint a katonai létesítmények építéséhez a HM Ingatlankezelési Hivatalának katonai építési osztálya adhat engedélyt a szakhatóságok, köztük a környezetvédelmi felügyelőség bevonásával, de ez nem jelentette azt, hogy kizárták a társadalmi egyeztetést.
Mire a zengői radar engedélye 2003-ban jogerőre emelkedett, a geopolitikai helyzet megváltozott, például a Mecseki Tájvédelmi Körzet bekerült az Európai Unió védett területeit számon tartó Natura 2000 programba. A zengői kivitelezésre mindeközben ugrásra készen vártak a nyertes cégek. Leginkább az időközben NATO-beszállítói előminősítést nyerő Bayer Center Kft., amely a zengői építkezés mellett már számos megrendelést kapott a szocialista vezetésű pécsi önkormányzattól. Az előkészítéshez szükséges fakitermeléssel illetékesként a Mecsek Erdészeti Rt.-t bízta meg a szaktárca beruházási hivatala, de az erdészet ezt felmondta a környezetvédő civilek tüntetései után. Egyelőre nem tudni azt sem, hogy ki vezényelte a Zengőre a tüntetőket baltával fenyegető Trucker Security Kft. embereit, de a cég szintén megbízásokat kapott a pécsi önkormányzattól is. A zöldeknek végül éjjel-nappal élő akciókban, sokszor a mínusz tíz fokos hideg miatt egymást felváltva sikerült megvédeni a hegyet a Civil Szervezetek a Zengőért Mozgalom, a Pécsi Zöld Kör, a Védegylet és a Greenpeace magyarországi csoportjának vezetésével.
A Zengőre tervezett beruházás visszavonásában nem kis szerepe volt annak, hogy a Védegylet korábbi elnökségi tagját, Sólyom Lászlót választották köztársasági elnökké, aki „néma tüntetőként” részt vett a zöldekkel egy kiránduláson a Mecsek legmagasabb csúcsán. Bánkúton és Békéscsabán már felépültek a lokátorok, a teljes rendszernek 2006-ig kellene elkészülnie. Juhász Ferenc honvédelmi minisztert kormányhatározatban kötelezték arra, hogy találjon másik helyszínt a lokátornak, aki végül a Tubes-hegyet nevezte meg, amelyen ma is egy honvédségi rádióállomás működik.
origo.hu
Kiderült, hogyan történt a kettős tehervonat-baleset Komáromnál
