Csanálos és Vállaj olyan szomszédos testvértelepülések, amelyek lakosainak többségét a közös sváb származáson kívül rokoni szálak is összefűzik. Trianon óta Csanálos Romániához, Vállaj Magyarországhoz tartozik, így a határ két oldalán élő rokonok évtizedekig csak ritkán láthatták egymást. Bár a két település temploma között alig két kilométer a távolság, a Csengersima–Pete határátkelőn át közel száz kilométert kellett megtenni ahhoz, hogy találkozhassanak. A romániai fordulat után, 1990-ben mindkét részről szorgalmazni kezdték, hogy Csanálos és Vállaj között határátkelő nyíljon. Az 1990-es évek közepére annyit sikerült elérni, hogy a két település között évente egyszer – többnyire a vállaji templombúcsú napján – néhány napra megnyílt a határ.
Egy európai uniós pályázatnak köszönhetően 2002-ben megújult a Nyírbátor–Vállaj (Csanálos) közötti összekötő út, így 23,7 kilométer hosszú, 6,5 méter széles, az EU-szabványoknak megfelelő, 11,5 tonna tengelyterhelésre alkalmas út vezet a Vállajnál 2003 nyarán megnyílt határátkelőhöz. Érdekesség, hogy miután a kivitelező a rendelkezésre álló támogatásnál olcsóbban vállalta el a kivitelezést, az így megmaradt támogatást és társfinanszírozást – az Európai Bizottság jóváhagyásával – Nyírbátorban a csatlakozó Szabadság tér burkolatának felújítására, valamint a 471. számú úton a nyírbátori ipari parkhoz egy behajtási csomópont kiépítésére fordították. Milliárdos összegből épült meg az uniós követelményeknek megfelelő határátkelő is. A nyírbátori ÁFÉSZ-nak már régóta üzletlánca van a túloldalon, s a szatmári oldalon Mol-benzinkút is üzemel, a határ megnyitása pedig serkentheti a magánforgalmú kereskedelmet is. Révész Antal vállaji polgármester a megnyitást követően úgy nyilatkozott: a nagyecsedi okmányirodában azt mondták neki, hogy mostanában Mérk-Vállajról nagyon sokan jöttek útlevelet csináltatni, ezen pedig senki sem csodálkozik. Akkoriban a határőrök és a vámosok a forgalom fokozatos emelkedéséről számoltak be, amelyet 0 órától 24 óráig mérnek. 2003 nyarán hétköznapi átlagban 500-600, hétvégeken pedig 700-800 ember kel át a határon, de a falunapok alkalmával 1200-1300-an vágtak neki az útnak, ez naponta 300-400 gépjármű átléptetését jelentette. Elsősorban ruhát, cipőt, építőanyagokat, csempéket, csaptelepeket és mikrobusszal szállítható bútorokat hoztak be az országba a környéken élők. Már akkor kiderült, hogy a bevásárlóturizmus a román állampolgárok részéről nem jellemző. Ők inkább rokont látogatnak gyalog és biciklivel, és kirándulni jönnek át Magyarország területére. Olyat is tapasztaltak már a határőrizeti szervek munkatársai, hogy vannak, akik rendszeresen a mátészalkai strandra mentek fürödni.
Kár lett volna tagadni azt, hogy jelentős volt akkoriban a benzinturizmus is. A 95-ös oktánszámú, ólommentes benzin 170 forintnyi lejbe került. És ne felejtsük el, hogy enni is megérte átjárni a határon.
Az EU-csatlakozással viszont elhalt a bevásárlóturizmus is. Ráadásul a romániai benzinárak is megemelkedtek, néhány forintnyi az eltérés a magyar üzemanyagárakhoz képest. Mivel a határ az EU határa is, a magyar vámosok minden autót ellenőriznek, már nem vonzó ez az átkelő az úgynevezett sefteseknek sem. A nyírbátori határőrizeti igazgatóság román viszonylatú határátkelőhelyein átlagban 26 százalékos a személyforgalom csökkenése, ennél csak kicsit kedvezőbb a helyzet ezen a határállomáson. A vállaji határátkelő útlevélkezelője kérdésünkre elmondta: érezhető a visszaesés. Lovász János, a vállaji önkormányzat jegyzője megkeresésünkre közölte: a kereskedelem és a vegyes- vállalatok kialakulásával kapcsolatos várakozások valóban nem teljesültek. A vállajiak is inkább rokonlátogatás miatt ruccannak át Romániába, míg onnét egyre kevesebben látogatnak át mihozzánk. A jegyző úgy véli, Románia EU-csatlakozása ismét fellendítheti a határforgalmat, és igazából onnantól számítva élénkülhet a kereslet is.
Vállaj. A település nevét illetően nincs ismert, meggyőző magyarázat: talán személynévi eredetű, s a személynév a magyar váll szó képzős származéka. A községet egyes források szerint a Gut-Keled nemzetség alapította, ez esetben a XII. század végén keletkezhetett, de először 1335-ben említik a Gut-Keled nembeliek birtokaként. Ekkor már temploma is volt. 1354-ben a nemzetség sásvári monostorához tartozott. Az ecsedi uradalom tartozékaként osztozott a Báthori-, majd Rákóczi-birtok sorsában. 1711 után II. Rákóczi Ferenc elkobzott birtokaként a kincstárra szállt, az egészet 1746-ban Károlyi Ferenc vette meg. Az új birtokos német telepesekkel népesítette be. Katolikus német temploma 1771-ben épült. 1749 januárjában már körülbelül negyven sváb gazda lakott a községben, míg magyar csak kilenc-tíz. A XVIII. századi, német telepítésű község még a századforduló után is markánsan megőrizte kulturális elkülönültségét, de az asszimiláció erőteljesen megindult. A falu hatékony parasztgazdaságaival gazdag, irigyelt településnek számított környezetében. 1945-ig a Károlyiak birtokában volt. A két világháború között határátkelőhely működött Vállaj és Csanálos között, a román–magyar határon. A második világháborút követően Vállajról 214 főt hurcoltak el malenkij robotra, közülük 44 fő nem tért haza.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
