Egy elvesztett per után olyan közleményt jelentettek meg a Munkáspárt vezetői a szervezet honlapján, amely politikai elfogultsággal vádolta a Fővárosi Bíróságot (FB). A Fővárosi Bíróság elnöke emiatt feljelentést tett, s a rendőrség megkezdte a gyanúsítottak kihallgatását. Thürmer Gyula pártelnök várhatóan január közepén tesz vallomást. A politikusok nem tagadják, hogy részt vettek a közlemény megfogalmazásában, s azt a bíróság kérésére sem korrigálták, illetve nem ismertették a bírák álláspontját. Bűnösségüket nem ismerik el.
Értesülésünk szerint az FB vezetői akkor tesznek feljelentést a bíróság becsületének védelmében, ha valaki korrupcióval vagy politikai elfogultsággal vádolja a testületet. Úgy tudjuk ugyanakkor, hogy a bíróság mint igazságszolgáltató szervezet az esetek többségében felmentő ítéletet hoz, mert az ilyen vélekedést, nyilatkozatot a szólásszabadság körébe utalja. Az Alkotmánybíróság szerint ugyanis a sértő kijelentés meghökkentő is lehet.
A becsület csorbítására alkalmas közlések a szocializmusban a hatóság s a hivatalos személy megsértésének minősültek, ha közszereplőt érintettek. A vádat az ilyen ügyekben az ügyészség képviselte. Az Alkotmánybíróság azonban 1994-ben megsemmisítette a büntető törvénykönyvnek (Btk.) ezt a passzusát, mondván, hogy a hatóság, a hivatal nem élvez semmiféle kiváltságot, sőt több és súlyosabb kritikát kell elviselnie, mint az egyszerű halandónak. A hivatalos személy becsületét sem lehet azonban büntetlenül megsérteni, de a felelősségre vonáshoz az kell, hogy a sértett maga kérje a tettes megbüntetését. Vagyis: magánvádat terjeszszen elő a bíróságon, s azt ő maga képviselje.
2003. július elsejétől a Bárándy Péter vezette Igazságügyi Minisztérium úgy módosíttatta a büntetőeljárási törvényt, hogy lényegében visszacsempészte a jogtárba a megsemmisített paragrafust. Azóta aki hivatalos személyt vagy hatóságot sért meg, nem magánvádlóval találhatja magát szemben a tárgyalóteremben, hanem az ügyésszel. A büntetőeljárási törvény szerint ugyanis közvádra üldözendő, ha a „tettes” hivatalos személy ellen, hivatalos eljárás alatt, illetve hatóság sérelmére hivatali működéssel összefüggésben tesz a becsület csorbítására alkalmas kijelentést. Most is lehetnek, vannak tehát esetek, amelyek nem közvádasak, annak ellenére, hogy hatósági embert érintenek. Mindig vizsgálandó, hogy az érintett személyt hivatali ténykedése alatt és emiatt ért-e sérelem, illetve a hatóságot működésével összefüggésben becsmérelték-e.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
