A németek gondterhelten figyelik a Moszkva és Kijev közötti erőpróbát a két ország gázvitájában. Berlin aggodalma csak nőtt, amikor Viktor Juscsenko ukrán elnök kilátásba helyezte az orosz flotta által használt szevasztopoli bázis bérletének felemelését.
A német háztartások gázszükségletének egyharmada Oroszországból érkezik az Ukrajnán keresztülfutó távvezetéken. Ha a Gazprom továbbra is kitart az ukránokkal szemben bejelentett radikális áremelés mellett – ötven dollárról kétszázharminc dollárra ezer köbméterenként –, és Kijev, eleget téve fenyegetésének, az Európának szánt szállítmányból önkényesen lecsapolja a neki szükséges menynyiséget, akkor ez a „kalózkodás” kényesen érintheti a németeket. „Amennyiben a konfliktus tovább tart, és a tél nagyon hideg lesz, akkor mi is elérhetjük teljesítőképességünk határát” – hangoztatta az E.ON Ruhrgas szóvivője.
Az előrejelzések márpedig szokatlanul zimankós időjárási viszonyokat helyeznek kilátásba, s a köztársaság legnagyobb gázellátó cége, a Gasag tízszázalékos áremelést jelentett be január 1-jétől kezdve. Az orosz–ukrán viszony további elmérgesedése így közvetlenül negatív hatást gyakorolhat a németekre. Diplomáciai körök abban bíznak, hogy az EU-ba igyekvő Ukrajna végül eltekint a közösség javát szolgáló gázmennyiség megdézsmálásától.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség