Tóbiás Áron régi rádiós emlékezik az 1956-os forradalomra, majd az azt követő megtorlásra a Kapu legújabb számában. Önéletírásának közölt részletében elmondja, hogy Kádár személyes megbízottja, Gács László kormánybiztos hogyan próbálta együttműködésre ösztökélni azokat a Szabad Kossuth Rádiónál tevékenykedő kollégákat, akiket meg akartak nyerni a „konszolidáció ügyének”. Mivel Gács nem jutott semmire, hamarosan Szirmai István – volt rádióelnök, szintén Kádár bizalmasa – próbálkozott meg azzal, hogy az ellenállókat megpuhítsa.
Tóbiást meg sem hívták ezekre a titkos találkozókra. Ismerték, a véleményét sosem rejtette véka alá, ezért ő is tudomásul vette, hogy számára a rádiónál befellegzett, és viszszatért régi munkahelyére, a Magvető Könyvkiadóhoz. Naivitás volt azt hinnie, hogy ilyen könnyen „félreállhat”, bár – igaz, ami igaz – mindössze öt napot (!) töltött el a Szabad Kossuth Rádió munkatársaként, 1956. október 30-tól november 4-ig, ám ez az öt, nem akármilyen nap épp elegendő volt ahhoz, hogy a hatalom utána nyúljon.
„Akiket akartak – gondoltuk május közepéig –, csak elvittek már, börtönbe, internálótáborba, a kereken kétszázezer menekült után meg csak a hozzátartozók hullathattak könnyeket…” – jegyzi meg, ám ekkor váratlanul „sürgősségi idézést kaptam, megtévesztésül újra csak tanúként. Így záródott be mögöttem a Gyorskocsi utcai intézmény rácsos kapuja, így kerültem én is »horogra«, egy időben, mint később megtudtam, Bibó Istvánnal, Tildy Zoltánnal, Göncz Árpáddal”.
Az egyik „íróper” vádlottja lett Varga Domokos, Molnár Zoltán, Fekete Gyula társaságában. Meghurcoltatásuk ellen levélben tiltakozott többek között Benjámin László, Illyés Gyula, Juhász Ferenc, Kodolányi János, Németh László, Tamási Áron, Veres Péter és Weöres Sándor. Egy év felfüggesztett börtönre ítélték, és a Bakonyba száműzték figuránsnak, vagyis „erdei segédmunkásnak”. Itt érte Nagy Imre kivégzésének híre. Egy alkalommal még egy „nagy fekete autó” utasai, biztonsági tisztek is felkeresték a vadon mélyére száműzött volt rádióst, és sanda ajánlatokkal bombázták. „Előléptetést” (?) ígértek neki, ha „segít pontos értesüléseket szerezni az ország hangulatáról” …
Tóbiás Áron a nyolcvanas években az Új Tükör munkatársaként dolgozott, és csak 1990-ben oldották fel „életfogytiglani kizárását” a Magyar Rádióból, amelynek évtizedeken át csak hallgatója lehetett.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség