Komoly problémákkal küzd a hazai építőipar: az alvállalkozók ki nem fizetett munkákról, a fővállalkozók trehány munkát végző kicsikről beszélnek, a lakosság pedig gyakran szembesül azzal, hogy a munkát az „iparosok” nem megfelelő minőségben, gyakran késve végzik el, ők pedig futhatnak a pénzük után. Tény, hogy a körbetartozások anomáliája nem megoldott, sőt az elmúlt egy évben tovább dagadt a probléma, ami súlyos likviditási gondokat okoz.
A kis- és középvállalkozások 52,9 százaléka azért nem tudott az elmúlt fél évben időben fizetni, mert neki is tartoztak. Jelentős mértékben az állam és az önkormányzatok is generálói voltak a helyzet kialakulásának, azzal, hogy a pénzeket jelentős késéssel fizették és fizetik ki az elvégzett munka után a cégeknek. A körbetartozások felszámolása érdekében számos szakmai javaslat született eddig – mindhiába. Az egyik ilyen elképzelés szerint: csak az kaphasson használatbavételi engedélyt, aki alvállalkozóit, szállítóit rendben kifizette; a ki nem fizetett számlák után az áfát ne lehessen visszaigényelni; készüljön adóslista; a beruházónak igazolnia kelljen pénzügyi fedezetét.
Az ágazat másik gondja a kevés szakmunkás: a rendszerváltozás után megcsappant a szakmunkások és a betanított munkások száma, s a szakiskolákban csak részben folyik a piac igényeinek megfelelő képzés. Holott a szakmunkáshiány kihatással lehet az EU-pénzek megszerzésére is, hiszen a támogatások döntő része az építőiparon keresztül jöhet be az országba. Sokan ezért a határon túli magyarok legális alkalmazásában látják a gyors megoldás kulcsát.
Szakmai körökben úgy tartják, hogy az ágazatnak nincs megfelelő kormányzati képviselete, ezért egy önálló döntési jogkörrel rendelkező építésügyi minisztérium felállítását szorgalmazzák. Az építőipar teljesítményét csupán az autópálya-építések húzzák, s a jövőt illetően nem ad okot bizakodásra, hogy a cégek január–augusztus között összesen 6,7 százalékkal kisebb volumenű új szerződést kötöttek, mint a tavalyi azonos időszakban.
Romlik az építőanyag-ipar versenypozíciója is: nekik az emelkedő energiaár okoz problémát, s rontja versenyhelyzetüket az importtal szemben. A Magyar Építőanyag-ipari Szövetség épületenergetikai program indítását szorgalmazza, amellyel húszszázalékos energiamegtakarítás érhető el. Így a százmilliárd forintos invesztíció megtérülne az államnak. A kiszámítható lakáspolitikát hiányolják, és hatékony lakbértámogatási rendszer elindítását szorgalmazzák, s több pénzt várnának a felújításokra. A piac kifehérítése és a vevők garanciális érdekérvényesítése miatt pedig arra lenne szükség, hogy vissza lehessen igényelni a lakásépítés, -felújítás áfaköltségének ötven százalékát.

A tavasz beköszöntével előbújtak a nyestek és sok bosszúságot okoznak