A program tulajdonképpen az Európai Űrhivatal válasza az amerikai eredetű műholdas rendszerre, a GPS-re.
A Galileo a már eddig is ismert helymeghatározó rendszerrel, az amerikai GPS-szel és az orosz Glonasszal összekapcsolva az egész világon használható lesz, igaz, senki nem tagadja, hogy mindez sokkal inkább szolgálja a fejlett, mintsem a szegény, elmaradott országok érdekeit. Számítások szerint azonban a műholdas navigációt 2010-ben így is 1,8 milliárd, néhány évvel később pedig már 3,6 milliárd ember fogja használni. A Giove–A nevű műhold mellé 2006-ban kilövik a párját is, ennek a két szatellitnek az lesz a feladata, hogy tesztelje a pályát a következő négy berendezés számára. A tegnap felbocsátott műholdat egy brit cég gyártotta, a Giove–B viszont már München mellett német, brit, francia, olasz és spanyol közreműködéssel készül.
*
Az európai szakemberek Hollandiában végezték el az első teszteket, majd egy orosz Antonov teherszállító repülővel juttatták el a műholdat a kilövés helyszínére. Ez utóbbi lépés szimbolikus jelentéssel bír, hiszen a program mögött álló politikusok és kutatók hangsúlyozzák Oroszországnak a folyamatban betöltött, kiemelt szerepét.
A fellövés az érintett uniós tagországok közötti vita miatt heteket késett, így nemzetközi megállapodást követően a pályára bocsátás előkészületei pont karácsonykor zajlottak. A hatszáz kilogramm tömegű Galileo tesztműholdat 24-én kapcsolták össze az orosz Szojuz-szállítórakétával, majd 25-én állították kilövési pozícióba. 26-án tovább tesztelték a rendszert, aminek sikere után a műhold tegnap útjára indulhatott, majd 23 000 kilométeres magasságban a fellövés után mintegy hét órával pályára állhatott. Ha az összes műholdat sikerül bekapcsolni a rendszerbe, akkor általuk a szakértők szerint egyméteresnél is pontosabb helymeghatározásra nyílik mód.
„Tökéletes megoldás bonyolult körülmények között” – foglalta ezek után össze a történteket Bajkonurból az AFP-nek nyilatkozva Jean-Yves Le Gall, az európai űrprogramban dolgozó Arianespace igazgatója.
Az európai szakemberek nem győzik hangsúlyozni, hogy bár a Galileo katonai műveletek során is felhasználható – például a határőrizeti és békefenntartó műveletek során –, a rendszert alapvetően polgári célokra fejlesztették ki. A Galileo több szintet kínál a felhasználóknak, ezek közül az első, a tájékoztatást, a helymeghatározást szolgáló rész ingyenesen lesz elérhető. Ennél magasabb szintet jelent a szolgáltatók számára elérhető, például a flottakövetést lehetővé tevő szint, amely a várakozások szerint komoly bevételeket jelent majd az uniónak.
Nemrégiben Philippe Douste-Blazy francia külügyminiszter úgy fogalmazott, hogy a program alapvető fontosságú Európa stratégiai céljai és függetlensége szempontjából is.
Az Európai Űrprogram. A Galileo-program költségeit az Európai Bizottság és az Európai Űrkutatási Ügynökség (ESA) közösen finanszírozza. Aki komolyan ki kívánja venni részét a közös programokból, annak be kell lénie utóbbi szervezetbe, ám Magyarország a magas tagsági díj miatt ezt mindeddig nem tette meg. A szakértők ugyanakkor rámutatnak arra, hogy ha a tagországok ügyesen veszik ki a részüket a tagság révén megnyíló kutatási lehetőségekből, akkor komoly profitra tehetnek szert, így befektetéseik megtérülnek. A Galileo széles körű, a forgalomirányításban, az autópályadíjak beszedésénél, a biztonságtechnikában történő felhasználásától mintegy 140 ezer új munkahely létrejöttét várják. (MN)
