Fehér holló fekete huszárokkal

Bilek István
2005. 12. 31. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Anyag, szellem, fantázia, erőszak a jellemző a sakkjátékra? Vagy mégis inkább a tiszta győzelem ethosza, az egyéni siker lehetősége a legvonzóbb tulajdonsága a királyi játéknak? És miért van az, hogy az emberiség legkiválóbbjai is fejet hajtanak e játékosan megelevenedő kultúrának: sport, játék, tudomány összegzéssel. Goethe, Tolsztoj, Einstein (a titánok közül) az emberi agy karbantartására kiváló eszköznek vélték, s a politikusok, művészek is elismerően a „játékok királya” elnevezést tartják, tartották a legmegfelelőbbnek.
Marcel Duchamp, a legmodernebb képzőművészek egyike még egy lépéssel tovább is ment a szakmai összehasonlításban. „Lehet, hogy nem minden művész sakkozó, de az bizonyos, hogy minden sakkozó művész” – állította. És nemigen vádolhatjuk képzőművészeti elfogultsággal, hiszen sakkozóként, a francia olimpiai csapat játékosaként belekóstolhatott ebbe az anyag nélküli szobrászatba, amelyben remekművek sokaságát lehet megalkotni egy különleges küzdőtéren: a 64 kockás csatamezőn.
Marcel Duchamp egyedülálló, halhatatlan kombinációját ismerhetik meg a kedves olvasók az alábbi játszmában. A Nagy üveg alkotója szerencsés kézzel a sakkműfajban is remekelt:

Addik–Duchamp
Sakkolimpia, Prága, 1931.
Vezérindiai védelem
1. d4 Hf6 2. Hf3 b6 3. c4 e6 4. Hc3 Fb4 5. Vc2 Fb7 6. Hd2 Hc6 7. e3 e5 8. d5 He7 9. a3 Fxc3 10. Vxc3 d6 11. e4 Vd7 12. Fe2 Hg6 13. h4 Hf4 14. Ff3 h5 15. g3 Hg6 16. Fg2 c6 17. Fh3 Vc7 18. dxc6 Vxc6 19. f3 Fc8 20. Hf1?
A megelégedettség gyanútlansága. Világos stratégiailag nyerő állásból már-már jó előre iszik a medve bőrére, d5-re képzeli huszárját, s mielőbb Fg5-öt, He3-mat szeretne játszani. A sakkmese ezúttal a kiábrándulás keserűségével honorálja a nemtörődömséget: Ff1-gyel, majd Fd3-mal nimzovicsi túlbiztosítással, nagy élvezettel építkezhetett volna tovább, s akkor persze más lehetett volna a mese vége…
20. – Hxe4! Kolumbusz tojása, nem? 21. fxe4 Vxé4+ 22. Kf2
No és ha most Vxh1, akkor Fg2-vel elfogom a vezért, gondolhatta Addik. Akkor mire volt jó a huszáráldozat? A válasz – a legritkábban előforduló kombináció a sakkjátékban! –, egy második huszáráldozat azonban szinte a megdicsőülést biztosítja a szerencsés képzőművész számára.
22. – Hxh4!!
Ilyen húzásokkal lehet megcélozni a halhatatlanságot. Ritka esély egy sakkozó életében, tudniillik általában inkorrektnek bizonyul. Itt Marcel Duchamp (ikonoklaszta) bebizonyítja, hogy néhanapján – ezerből egyszer – a sakktörvényektől is büntetlenül eltekinthetünk.
23. Bh2 Fxh3 24. gxh4 Vf5+ 25. Kg3 Fxf1 26. Fe3 Vg4+ 27. Kf2 Fxc4 28. Bg1 Vf5+ 29. Ke1 Bc8 30. Vd2 d5 31. Bg5?? Vf1 matt. (0-1)
Ebben a sakkmesében Duchamp két fekete huszárjával eljátszhatta a fehér holló szerepét.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.