Futhatnak-e a zimonyi klán tagjai?

Világraszóló botrány lenne, ha a Zoran Djindjics szerb kormányfő meggyilkolásával is kapcsolatba hozott zimonyi klán tagjai – akiket a legsúlyosabb bűncselekményekkel terhel a vaskos vádirat – békésen kisétálhatnának a fogházból. Szerbiai jogászok most azon dolgoznak, hogy tizenöt napon belül törvényes megoldást találjanak a bűnözők további fogva tartására.

Sebestyén Imre
2005. 12. 29. 23:01
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szenzációként robbant a hír, hogy – miként megírtuk – a belgrádi kerületi bíróság szerdán megszüntette a hírhedt zimonyi klán hat tagjának két éve tartó előzetes letartóztatását. A törvény szerint más döntést nem is hozhatott a testület. Az ok pedig egy jogi következményekkel járó hiba. A mulasztást pedig Borisz Tadics szerb elnök követte el, amikor nem írta alá azonnal a büntetőeljárásról szóló törvény módosítását, aminek éppen az lett volna a célja, hogy ezek a bűnözök rács mögött maradjanak. Pontosabban a fogvatartás ne két évig tarthasson a vádemelés után, hanem négy esztendeig.
Ám minderre – mármint az aláírás sürgősségére – az államfőt senki sem figyelmeztette, ő pedig csak a rendes határidőket tartotta be. A törvénynek azonban azonnal életbe kellett volna lépnie, még mielőtt letelik a bűnszövetkezet tagjainak vizsgálati fogsága. Ez egyébként meg is történt december 26-án, egy nappal az elnöki aláírás előtt. Arra azonban, hogy miért nem szóltak a parlament vagy az igazságügyi minisztérium illetékes szolgálatai, amelyeket okkal tesz most felelőssé az elnök kabinetje, nincs válasz, mindenki mossa kezeit a parlamenttől kezdve a tárcákon át az elnöki hivatalig. Mindenki jól, törvényesen, szabályosan tette a dolgát.
Az ügy egyébként máris politikai harcok fegyverévé vált, és nincs kizárva, hogy a botrány előzményeiben is politikai szándékok húzódtak meg. Felfoghatatlan ugyanis, hogy csak a határidő letelte előtti napon továbbították a törvényt az elnöknek aláírásra. Az államfőnek – akinek egyébként is okkal lehetnek rossz tapasztalatai a képviselőházzal – ugyanis a jogszabályt tanulmányoznia kell. Ha nem teszi, akkor törvényt sért.
A bűnszövetkezet hat tagját mégsem engedik ki, amíg le nem telik a tizenöt napos fellebbezési határidő. Addig pedig a jogászok törhetik a fejüket, miként lehetne megakadályozni a még nagyobb botrányt.
Emlékezetes: Zoran Djindjics miniszterelnököt 2003. március 12-én – feltehetőleg távcsöves fegyverekkel – gyilkolták meg Belgrádban. A súlyos belső sérüléseket szenvedett politikust azonnal kórházba szállították, és megműtötték, életét azonban már nem tudták megmenteni. A Djindjics-per 2003 decemberében kezdődött meg, akkor 36 embert fogtak perbe. A későbbiekben kettéválasztották a szóban forgó eljárást a zimonyi klán tagjainak ügyétől. Többen mindkét perben vádlottként szerepelnek. A térség legrettegettebb, leggazdagabb és legbefolyásosabb bűnszövetkezetének tagjait több mint kétszáz bűncselekménnyel vádolják, köztük gyilkosságokkal, emberrablással, robbantásos merényletekkel és kábítószer-kereskedelemmel.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.