Gyurcsány hajlik az engedményre?

Tony Blair budapesti látogatása után látszólag nem közeledtek az uniós költségvetéssel kapcsolatos álláspontok. Bár a brit miniszterelnök kijelentette, nem enged az országának járó visszatérítésekből, és a visegrádi országok is igényt tartanak a felzárkóztatási támogatásra, a színfalak mögött a felek állítólag készek a kompromisszumra.

Példátlan biztonsági előkészületek és hatalmas sajtóérdeklődés mellett tegnap Budapesten a visegrádi országok miniszterelnökeivel tárgyalt Tony Blair brit kormányfő. A plenáris megbeszéléseket követően az újságírók meglepve tapasztalták, hogy a sajtótájékoztatón a cseh, a lengyel és a szlovák miniszterelnök nem vett részt.
Ha megfordulnak, vadászjelenetet láthatnak a falon, hiszen a Vadász teremben vagyunk. Mi azonban nem egymásra, hanem a sikerekre vadászunk – intézte szavait
a sajtótájékoztató résztvevőihez Gyurcsány Ferenc. A miniszterelnök azt állította, semmilyen konkrét ügyben nem állapodtak meg, mint mondta: számokról egyáltalán nem esett szó. Hangoztatta, hogy három ügyet, a briteknek járó visszatérítést, a mezőgazdasági, valamint a kohéziós politikát egységesen kell kezelni. Egyre jobban értjük egymást ezekben a napokban – tette hozzá mindehhez Gyurcsány Ferenc, és rámutatott arra is, hogy a reform nem azonos a költségvetési kiigazítással.
*
Tony Blair elismerte, hogy az említett három terület valóban összefügg egymással, és kifejezte reményét, hogy még decemberben valamifajta megoldással áthidalják a mostani ellentéteket. Emlékeztetett arra, hogy a jövő hét elején a brit elnökség leteszi az asztalra a végleges tervezetet. A miniszterelnök ezután felvázolt egy nem kívánatos eshetőséget is: meglehet, mondta, hogy a soron következő két elnökség idején sem tudnak megbirkózni a költségvetéssel.
A találkozó utáni brit médiajelentések szerint Blair szóvivője állítólag mégis azt mondta, hogy Nagy-Britannia a visszatérítés 12– 15 százalékát lenne hajlandó feladni a költségvetési kompromiszszum érdekében. A budapesti találkozó után a BBC kérdésére, miszerint helyénvaló-e a brit adófizetők pénzét például a varsói földalattira vagy a budapesti szennyvíztisztító rendszerre költeni, Blair így fogalmazott: érdekes megnézni a Portugáliával, Írországgal vagy Spanyolországgal folytatott kereskedelmet, és azt, hány brit állás és a brit növekedés mekkora hányada kötődik ezekhez az egykor meglehetősen elmaradott országokhoz. Ezzel egy időben a brit sajtóban heves támadást indítottak Blair politikája ellen, a lapok árulást és feladást emlegetnek. Ilyen értelemben nyilatkozott Graham Brady, a konzervatív árnyékkormány Európa-ügyi államminiszter-jelöltje is.
A hivatalos program befejezése után Gyurcsány Ferenc telefonon tájékoztatta José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét a megbeszélésen elhangzottakról. A találkozó tegnapi kommentárjai közül kiemelkedik Aleksander Kwasniewski véleménye. A lengyel exállamfő szerint rossz lenne, ha az unió 2007–2013 közötti költségvetésében csökkentenék az új tagországoknak biztosított támogatásokat.
Gyürk András, a Fidesz európai parlamenti képviselője tegnapi sajtótájékoztatóján úgy vélte, hogy az unióban csak fordított Robin Hoodként ismert, vagyis a pénzt pont a szegényektől elvevő Blair-féle elméletet mindenki elutasította, egyedül Gyurcsány Ferenc mutatott hajlandóságot az engedményekre. A politikus közölte, a Reuters és a The Guardian egymást megerősítve arról adott hírt, hogy a magyar illetékesek hajlandók lennének feladni az új tagállamoknak járó felzárkóztatási források öt százalékát.