Jeleket kaptak a brit repülésirányítók a kazahsztáni Bajkonurból szerdán felbocsátott Giove-A műholdról, az európai Galileo navigációs irányítási rendszer első kísérleti szatellitjéről – adta hírül a BBC. A guilfordi ellenőrző központ mérnökei arról számoltak be, hogy a Szojuz rakétával útnak indított, 600 kilogrammos szerkezet minden műszere a terveknek megfelelően működik. Az első után kinyílt a műhold második napeleme is, így a Giove-A energiaellátása is kifogástalan. Ha a brit építésű szatellit beváltja a hozzá fűzött reményeket, a következő négy évben harminc társát állítják Föld körüli pályára. Ezek elhelyezkedése lehetővé teszi, hogy szolgáltatásaik az egész bolygón igénybe vehetők legyenek.
A következő napokban a szatellit műszerei megkezdik azoknak a kulcsfontosságú technológiáknak a tesztelését, amelyeket a Galileo-programban alkalmaznak majd. A Giove-A első fontos feladata, hogy ráálljon azokra a frekvenciákra, amelyeket a Nemzetközi Távközlési Egyesület a Galileo-programnak kiosztott. Tesztelnie kell azokat az atomórákat is, amelyek az európai műholdas navigációs rendszer részeként működnek majd.
Miként lapunk megírta: A Galileo az amerikai globális helymeghatározó rendszer (GPS) európai megfelelője. A műholdak felhasználási lehetőségei a távközléstől a forgalomirányításig, a biztonságtechnikától a bankszolgáltatásokig szinte kimeríthetetlenek lesznek. Az Európai Bizottság és az európai űrkutatási ügynökség által finanszírozott rendszer műholdjai igen nagy pontossággal képesek kis földi objektumok helyének meghatározására, de a GPS-szatellitekkel ellentétben kizárólag polgári célokat szolgálnak majd, s a 3,8 milliárd eurós költséggel kiépített műholdhálózatot magáncégek üzemeltetik.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
