Honvédség az alkalmazhatóság határán?

A Fidesz – Magyar Polgári Szövetség Polgári kormányzás 2006 munkacsoportjának ötödik konferenciáján Magyarország honvédelméről szóltak a meghívott szakértők. A megnyitó előadásokat Simicskó István, a párt honvédelmi munkacsoportjának vezetője és Deák János nyugállományú vezérezredes, volt vezérkari főnök tartotta. A rendezvényen részt vett Orbán Viktor, a Fidesz elnöke is.

2005. 12. 07. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Legsötétebb korszakait idézi a Magyar Honvédség történetének az elmúlt három és fél év, mivel a szocialista–szabad demokrata kormány időszakában a leépítés, az elbocsátások, a laktanyabezárások, a hagyományos és nélkülözhetetlen fegyvernemek felszámolása, a honvédség vagyonának kiárusítása, számos feladatának piacosítása történt meg. Mindezt tetézik az egyre leplezetlenebbül pazarló beszerzési ügyek, és az, hogy a csődtömeget a szűkös költségvetés ellenére több százmilliós sikerpropagandával próbálják elfedni – jelentette ki Simicskó István a Fidesz hét végi konferenciáján.
A képviselő emlékeztetett arra, hogy ezzel szemben a jelenlegi kormány 2002-ben stabilizációt és kiszámíthatóságot ígért a katonáknak. A kormány „bátor”, mert leszerelte az országvédelem szempontjából nélkülözhetetlen fegyvernemi kultúrákat, „igazságos”, mert minden katonának egyformán rosszabb lett a helyzete, és „biztonságot” is nyújt, hiszen milliárdokért őrző-védő társaságok vigyáznak a katonákra a laktanyák környékén – élcelődött a politikus a jelenlegi kabinet kampányjelszavain.
Hagyományos értelemben vett katonai támadásnak ugyan nincs esélye Magyarország ellen, és a NATO-tagság garanciát jelent hazánk biztonságában, de a nemzetközi rendet jó néhány állam megkérdőjelezi, a szomszédunkban új államok jöttek létre. A nemzetegyesítési, kisebbségi mozgalmak érdekellentéteik megoldására viszont gyakorta a fegyveres küzdelmet választják a térségben – figyelmeztetett a képviselő, aki szerint ezért is fontos, hogy a washingtoni szerződésnek megfelelően ne csak a kollektív védelemben bízzunk, hanem fejlesszük az egyéni védelmi képességeinket is. Változásra van szükség a honvédelem területén is – szögezte le a politikus. A nemzetünkért felelős kormánynak ugyanakkor rendkívül körültekintően kell megterveznie a jövő hadseregének felépítését, hiszen vétek lenne a szükségesnél nagyobb, erősebb, következésképpen drágább honvédséget fenntartani, viszont megbocsáthatatlan bűn a szükségesnél kisebb és erőtlenebb haderőt működtetni, mint ahogyan azt jelenleg teszik – fűzte hozzá. A magyar hadsereg újjászervezése szerinte hosszú időbe telhet, hiszen a jelenleg mindössze „két, műveletekben is részt venni képes dandárt, és egy elrettentő erejű víztisztító szakaszt” felvonultató honvédségből egy hiteles hadsereget kell kovácsolni a jövőben.
Hiányzik a katonai és nemzetbiztonsági stratégia is, ezért a civil ellenőrzés mellett el kell végezni a honvédelem jogi szabályozását, kormányrendeletet kell alkotni, amely alapján a honvédelmi miniszternek kötelessége lesz szabályozni a honvédelmi igazgatás rendszerét, olyan jogszabályokat kell kiadni, amelyek a Honvédelmi Minisztérium és a Magyar Honvédség egymáshoz való viszonyát hivatott megszabni – javasolta a képviselő. Szerinte a jövő honvédelmi vezetésének a legnagyobb figyelmet a katonákra kell fordítania, hiszen a szocialista kormány elkoptatta a katonatársadalom megbecsülését. Mint mondta, mára a helyzet odáig fajult, hogy a katonáknak nincs stabil illetménye, pedig az Orbán-kormány ebben a körben hetvenszázalékos béremelést hajtott végre, rosszak az eszközei, pedig az előző ciklusban számos beszerzési program indult el, ingázásra kényszerül, pedig az előző kabinet évente 500 lakás építését kezdte meg a katonák számára.
A jelenlegi kormány összesen 122 millió forintot tüntet fel a költségvetésben lakásépítésre, amely legfeljebb egy olyan villára elegendő, amilyet Juhász Ferenc honvédelmi miniszter vett magának – jegyezte meg a képviselő.
Emlékeztetett: a mostani kabinet a nemzeti össztermék 1,17 százalékát szánja a honvédelemre, pedig 2006-ra két százalékot ígért az országnak és a NATO-nak. Az Orbán-kormány idejében viszont évente 0,1 százalékos emelést ígértek, és azt be is tartották, így érhették el a ciklus végére, hogy a GDP 1,8 százalékát fordíthatták védelmi kiadásokra. „Magatok sorsát magatokban hordozzátok, magyarok!” – idézte a konferencia végén a Fidesz politikusa Wass Albert szavait arra utalva, hogy a honvédelmi reform mellett szükség van a civil társadalom erejére, egy kiegészítő védelmi erőre is a honvédelem értékeinek közvetítéséhez, és a jövő nemzedékek nevelése érdekében, hogy a gyermekek előtt a katonák is példaképek legyenek.
A katonai alkalmazhatóság határaira került a Magyar Honvédség az elmúlt három évben – erősítette meg Deák János volt vezérkari főnök Simicskó István véleményét. A vezérezredes óriási hibának nevezte a magyar hadseregtől idegen könnyűlövész koncepció és az expedíciós jelleg erőltetését, és az irányítási, vezetési rendszer szándékos eltorzítását.
Az elmúlt években kivették a haderő vezetését a vezérkar kezéből, és a szárazföldi erőket sok esetben más területi központokból irányítják, mint ahol az alakulatok működnek – mutatott rá Deák János, aki szerint érdemes lenne megfontolni néhány hagyományos fegyvernemi kultúra visszaállításával egységesebb harccsoportok, és egy központi bevetési parancsnokság létrehozását. Az utóbbi Szolnokon működhetne, ahol egy missziókban is bevethető egység nemzeti reagáló erőként kiegészülhetne egy harci helikopteres alakulattal – javasolta a szakember.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.