Ideológiák csatája

A Fővárosi Közgyűlés MSZP– SZDSZ-es többsége 2005-ben számos támadást intézett a magyarság szimbólumai, a nemzet nagyjai ellen, s szinte kivétel nélkül lesöpörte a jobboldal emlékműállításról, utca- és iskolanév-változásról, valamint az elszakadt országrészekben élők támogatásáról szóló javaslatait. A balliberálisok nemegyszer védelmükbe vettek – finoman szólva – vitatható történelmi szerepet játszó személyeket.

2005. 12. 31. 0:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Ősi magyar jelképünkre, a turulra zúdult a legnagyobb balliberális össztűz 2005-ben. A fideszes vezetésű XII. kerületi önkormányzat októberben a Fővárosi Közgyűlés hozzájárulása nélkül állíttatott föl egy turulmadaras emlékművet a második világháború áldozatainak tiszteletére. A Fővárosi Közgyűlés MSZP–SZDSZ-es többsége áprilisban szavazta le a kerület indítványát, de elvetették azt is, hogy máshol épüljön föl a szobor. A baloldali és liberális politikusok Göncz Árpád volt államfő egy korábbi beszédével ellentétesen azt hangoztatták, hogy a turul megosztja a társadalmat, és a zsidók Duna-partra hurcolásával hozták összefüggésbe a magyar mitológiai alakot.
Október 28-án Demszky Gábor főpolgármester helyszínen kiosztott javaslatára – rendkívül durva baloldali bekiabálások közepette – a Fővárosi Közgyűlés ismét tárgyalt az október 22-én felavatott turulemlékműről. A koalíciós képviselők elítélték és jogsértőnek nevezték a szoborállítást. A Fővárosi Közgyűlés szociálliberális többsége az idén szinte minden olyan ellenzéki javaslatot lesöpört az asztalról, amely a magyar történelemmel és múlttal kapcsolatos, nemzeti töltésű volt. Így egyelőre nem lehet Mindszenty József bíborosról közteret elnevezni Budapesten, nem lehet átnevezni Harsányi János magyar származású Nobel-díjas professzor nevére azt a szakközépiskolát sem, amely tizenöt évvel a rendszerváltozás után is egy tanácsköztársasági népbiztosról, Varga Jenőről, vagy ahogy ő használta, Jevgenyij Vargáról van elnevezve.
A legutóbbi, december 20-i közgyűlésen az MSZP–SZDSZ-es többség nem fogadta el a II. kerületi önkormányzat kezdeményezését, amely szerint a párizsi kommün egyik résztvevőjéről, az első internacionálé alapító munkásmozgalmi tagjáról, Frankel Leóról elnevezett budai utcát kereszteljék át Zsigmond király útra. A fővárosi koalíció többszöri tárgyalás után sem döntött a Fidesz által tavasszal kezdeményezett tízmillió forintos támogatásról a moldvai csángó Külsőrekecsin településnek, ahol Böjte Csaba atya gyermekmentő tevékenységének köszönhetően magyar iskola épül. A székelyföldi árvízkárosultaknak Demszky Gábor főpolgármester ugyan átutalt tízmillió forint egyszeri segélyt, azonban ez az összeg az egy évvel ezelőtti délkelet-ázsiai szökőár áldozatainak adományozott pénz alig egytizede.
Wass Albertnek szintén nem lehet szobra évek óta a főváros közterein, sőt Demszky Gábor korábban vizsgálóbizottságot is fel akart állítani, hogy megvizsgáltassa azon soviniszta román vádak valóságalapját, amelyek az erdélyi író háborús bűnösségéről – azóta már bíróság mondta ki ennek ellenkezőjét – szóltak. A MIÉP Prohászka Ottokár püspök Károlyi-kertben ledöntött szobrának visszaállítását szerette volna elérni, de az SZDSZ-es főpolgármester levelében azt a tájékoztatást adta, hogy nem támogatja a kezdeményezést. A XVI. kerület indítványát is elvetette a Fővárosi Közgyűlés, amely Árpádföldön egy névtelen terecskét nevezett volna el Tóth Ilonáról. Eörsi László történészre hivatkozva a mártír szabadságharcost egyszerű gyilkosnak tartja több szocialista képviselő.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.