A Bükki Nemzeti Park, illetve a Zempléni Tájvédelmi Körzet határán felépített kánya-hegyi katonai lokátorállomás körül mintegy másfél hektárnyi területet vett körbe szögesdróttal a Honvédelmi Minisztérium (HM) által megbízott kivitelező 2003-ban, s az Encsi Városi Bíróság múlt héten meghozott első fokú ítélete szerint ezzel a tettével birtokháborítást követett el a tárca. Koleszár Sándor, Hollóháza polgármestere közölte, az első fokú ítélet értelmében az építtető kötelessége lebontani a kerítést saját költségének terhére, ráadásul az eddig szigorúan őrzött területen szabad átjárást kell biztosítani az erdőtulajdonosoknak. A minisztérium várhatóan fellebbez a bírósági döntés ellen, de a polgármester rámutatott: az eredménytől függetlenül sem zárul le a lokátorügy. Az építkezés kezdete óta számos törvénysértésre derült fény, s példaként említette, miszerint az Encsi Városi Ügyészség már korábban megállapította: a terület birtokba vétele, az építési engedélyek beszerzése szabálytalanul zajlott le, mi több, a földtulajdon kisajátítása meg sem történt. Koleszár Sándor úgy véli, Hollóházának és Füzérnek kötelessége megtenni a helyi érdekeket szolgáló jogi intézkedéseket még akkor is, ha a HM a szemben álló fél.
Felhívta a figyelmet, a kánya-hegyi lokátorállomás létrehozása, szükségszerűségének indoklása körül semmi sem volt az, aminek látszott, nemzetbiztonsági érdekre való tekintettel ugyanis az érintett települések lakossága nem szerezhetett tudomást az építkezés előzményeiről, az objektum működéséről, valamint a sugárzás esetleges káros hatásairól. Gyakorlatilag a Honvédelmi Minisztérium egyetlenegy szabályt sem tartott be az építkezés során, ugyanakkor óriási kárt okozott a Zemplén európai hírű különleges területének élővilágában. Koleszár Sándor – miközben további jogi lépéseket helyezett kilátásba – elmondta: Horváth Jenő, füzéri polgármesterrel közösen írt egy levelet a Magyar Honvédség főparancsnokának, Sólyom Lászlónak, s a köztársasági elnök figyelmét arra hívják fel, hogy a hatvanöt méter magas lokátorállomás rendkívüli módon rombolja a táj egységét, s a környező települések lakosságának megkérdezése, beleegyezése nélkül épült fel. Eddig nem érkezett meg a főparancsnoki válasz, azt azonban mindenképpen meg szeretnék tudni, vajon milyen célból építették meg a húszemeletnyi magas betontornyot, s mi indokolja használatát?
A Zempléni-hegységben található Kánya-hegy területén létesített katonai objektum építése 2001-ben kezdődött – közölte lapunkkal Bocskai István. A HM szóvivőjének állítása szerint a beruházás a tulajdonosokat tömörítő erdőbirtokos társulás hozzájárulásával, érvényes építési engedély birtokában valósult meg. A terület kisajátítása az államigazgatási eljárás szerint folyamatban van, de annak lezárásáig és az azt követő kártalanításig a honvédelmi tárca bérleti díjat fizet az erdőbirtokos társulásnak. A szóvivő állította azt is, hogy a HM már az építkezés megkezdése előtt és az alatt is tájékoztatta az érintett településeket lakossági fórumokon – amelyeken a környező települések polgármesterei is részt vettek –, de írásban is, és a tárca civil szervezeteket is bevont az egyeztetésbe annak érdekében, hogy az észrevételeiket figyelembe véve a környezetet a lehető legkisebb mértékben zavaró építmény épülhessen meg.
Mint elmondta, az építmény elkészültét követően a híradástechnikai torony üzembe helyezése megtörtént, abban jelenleg is katonai célú tevékenység folyik, ám ennek részleteiről nemzetbiztonsági okok miatt nem adhatnak bővebb felvilágosítást. A szóvivő fontosnak tartotta azonban megjegyezni, hogy a berendezésnek semmiféle egészségkárosító hatása nincs. A tárca mindenképpen meg kívánja várni a nem jogerős bírói ítélet írásba foglalását, hogy azt áttanulmányozhassa, és amennyiben az a HM számára előnytelen, fellebbezéssel fog élni – tette hozzá Bocskai.
Körömi attila a Tubesi helyszín ellen. Körömi Attila független képviselő a hétfői parlamenti ülésen azon döntés ellen tiltakozott, amelynek alapján a mecseki Tubesre építik a NATO-lokátort. Szerinte a Tubes Pécs határain belül van, hétszáz méterre a lakóövezettől, és a radar nagy teljesítményű működése, sugárzása veszélyt jelent az ott lakókra. Körömi Attila megkérdezte: vizsgálta-e a kormány, szükség van-e egyáltalán földi építésű épített radarra. Iváncsik Imre, a honvédelmi tárca államtitkára válaszában közölte: a kiépülő radar helyén jelenleg is katonai objektum van, a terület nem áll természetvédelmi oltalom alatt. Megjegyezte: a lokátor kisugárzása sokkal kisebb, mint az országban található több száz mobiltelefon-átjátszó állomásé. Az Országgyűlés elfogadta a politikai államtitkár válaszát.
