Vágj bele, Magyarország, most lehet gazdagodni! – Kóka János gazdasági és közlekedési miniszter szempontjából ennyiben biztosan érthető a közpénzen megjelentetett politikai hirdetésdömpingjének sikerszlogenje. A többoldalas, rózsaszínnel nyomtatott írásokat alátámasztani hivatott gazdasági adatok azonban némi magyarázatra szorulnak.
Kóka adataiból megtudhatjuk, hogy ma kevesebb órát kell dolgoznunk egy-egy színes tévéért, vagy a hazai vállalkozók „szabad és önálló emberek, akik eltartják magukat, családjukat”, sőt arra is fény derül, hogy „eljutottunk arra a szervezettségi fokra, amelyre az öreg Európa száz év alatt”.
A kozmetikázott, elfogultsággal kiválasztott adatmorzsákkal szemben a legbeszédesebbek ugyanis a hiányzó tények, éppen azért alkalmatlanok arra, hogy tényeken alapuló, hiteles tájékoztatást adjanak.
Kóka szerint „a reálbérek nálunk gyorsabban növekednek, mint bárhol máshol Európában”, a kép azonban úgy teljes, ha hozzátesszük: 1997-re az egy keresőre jutó bér a 30 évvel korábbi szintre esett vissza, erről a mélypontról valóban impozáns fejlődést mutathat a statisztika, főleg, ha azt sem rendeljük mellé, hogy ezzel párhuzamosan milyen gyorsan nőttek a jövedelmi különbségek. A GDP fejlődésének mértékét is megtévesztő módon azokhoz a fejlett gazdaságokhoz viszonyítják, amelyekhez fel szeretnénk zárkózni. Ám a hazai növekedés ütemét Szlovákia, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Észtország, Szlovénia, de még Bulgária és Oroszország is megelőzi.
Kimaradt az összefoglalóból, hogy az államháztartás egyenlege az újonnan csatlakozott országok között a legrosszabb, de jobb mutatóval rendelkezik például Románia vagy Bulgária is. A folyó fizetési mérleg egyenlegét tekintve az EU-ban az utolsó előtti helyen állunk, a Magyar Nemzeti Bank tegnapi jelentése szerint ötmilliárd euróra rúg az október elsejéig számolt idei hiány.
Az alacsony munkanélküliség kidomborítása mellől hiányzik, hogy a gazdaságilag aktív népesség itthon 49 százalék, ennél jóval nagyobb a foglalkoztatottsági ráta a többi visegrádi országban, sőt Oroszországban, Romániában és Bulgáriában is. Az életszínvonal emelkedésének hangsúlyozása mellett nem szerepel, hogy az egy főre jutó egészségügyi kiadásaink az unió átlagának felét sem érik el, míg a várható életkor nálunk szinte a legalacsonyabb. A „siker” országában csak 68 év a férfiak átlagos élettartama, szemben az EU-s 75 évvel, de e téren is jobb eredményekkel büszkélkedhet a többi visegrádi állam. Batiz András szóvivő közölte, hogy a Miniszterelnöki Hivatal finanszírozásában megjelent politikai hirdetések célja a tájékoztatás volt, s összesen 48 millió forintba kerültek.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség