Göncz Kinga szociális miniszter a nyáron az egyházi közszolgálati intézmények térnyerésének visszaszorítását javasolta Gyurcsány Ferenc miniszterelnöknek; a lapunk által megszellőztetett leveléből egyértelműen kiderült, nemcsak az idős- és fogyatékosotthonokra gondol, hanem az iskolákra is. Kilátásba helyezte az idevágó egyházi kiegészítő támogatások állami folyósításának felmondását, ha kell, a vatikáni szerződés jelenlegi tartalmának megváltoztatásával. (A katolikusokkal a Horn-ciklus végén megkötött nemzetközi szerződésnek megfelelően kötöttek egyházi közintézmény-finanszírozási szerződéseket több más iskolafenntartó felekezettel az Orbán-kormány alatt.) A Miniszterelnöki Hivatal némelyik egyházügyi tanácsadója, illetve a szabad demokrata koalíciós partner vérmesebbjei azt sürgetik, hogy tartsák el az egyházak – hitéleti támogatásukból, illetve egyéb bevételeikből – az iskoláikat.
A kormánykörök efféle árulkodó fölvetéseit a minap Erdő Péter bíboros, érsek, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke tette helyre a négy történelmi felekezet magas rangú vezetőjének közös tájékoztatóján. Ennek foglalata: már 1990-ben törvény mondta ki az egyházak jogát a közszolgálati intézmények alapítására; ugyanez a törvény garantálja, hogy az állam a jogegyenlőség alapján a hasonló állami intézményekkel egyenlő normatív támogatást biztosít az előbbieknek. Ez nemcsak azért történt így, mert az egyházak állami közfeladatokat vállalnak át, hanem azért is, mert az állam az egykor elkobzott egyházi vagyonból termelőeszközt, hasznot hozó tulajdont nem adott vissza, csak hitéleti és közszolgálati célú ingatlanokat. Vagyis az újjáéledő – egy 1991-es törvény által kifejezetten bátorított – egyházi közszolgálati tevékenység csak állami közreműködéssel biztosítható.
Ugyancsak Erdő Péter utalt arra, hogy egyes kormányok szüntelenül átvariálják a közszolgálati finanszírozás szerkezetét, és „hogy, hogy nem”, mindig az egyházi közintézmények kerültek hátrányosabb helyzetbe. Például Hornék alatt az egységes normatív finanszírozás megváltozott: úgy osztották részekre, hogy mintegy a felét áthárították az önkormányzatokra. De míg az önkormányzatoknak juttattak bevételi forrásokat adókból stb., az egyházi fenntartású intézményeknek, köztük iskoláknak ezt nem kívánták megadni. Ezt orvosolta a vatikáni megállapodás. Azóta tehát az egyházi kiegészítő támogatás azzal egyenlő, amennyit az önkormányzatok országos átlagban fordítanak saját hasonló intézményeikre az állami normatívának megmaradt összegen felül.
Ám a jelenlegi szocialista–liberális kormányzat alatt, különösen a Gyurcsányék által készített 2005-ös, illetőleg a mostanában véglegesülő 2006-os költségvetésben sérül az egyenlő finanszírozás elve az egyházi intézmények rovására. Csak a jövő évi költségvetési előterjesztést tekintve: a kormányzat az egyházakkal való egyeztetés teljes megkerülésével december 7-én tanulónként 128 970 forintos egyházi közoktatási kiegészítő támogatást terjesztett elő. Ez az összeg mindössze
970 forinttal több a tavalyinál, holott – érvel Bajzák Eszter nővér, a Katolikus Pedagógiai Intézet igazgatója – az önkormányzatok az alapnormatíva kipótolására már 2004-ben 155 000 forintot fordítottak.
Papp Kornél, a Magyarországi Református Egyház zsinata oktatási irodájának vezetője úgy véli, az oktatási tárcának igencsak fonák a mostani finanszírozási stratégiája. Vagyis: amihez az egyházak az állami költségvetésből nem juthatnak hozzá, azt közvetetten, a kiegészítő támogatáson keresztül se kaphassák meg. Ilyen keret például a bejárók támogatása, melyet már idén is megtagadtak – kizárólag az egyházi iskoláktól. Itt tehát egy addig létező normatívajogcím megszüntetése figyelhető meg. Jellemző, hogy bár a jövő évi költségvetésben ugyan új településtípusú jogcímek bukkantak fel, de ezekhez az egyházakat nem engedik hozzáférni. Ilyen például a kistérségi társulás, amelyet az önkormányzati fenntartók megkapnak, kompenzálandó a náluk is jelentkező elvonásokat. Szomorú fejlemény, hogy a költségvetési törvényből a mostani kormány kivenné azt a passzust, amely az egyházi oktatásban dolgozók közalkalmazotti szintű illetményezését garantálná.
Eközben Magyar Bálint oktatási miniszter azt szuggerálja, hogy arányaiban többet költenek az egyházi iskolákra, mint az államiakra. A felekezetek közös válasza erre a következő: csak puszta látszatról van szó, mert a felekezeti iskolahálózatukban jóval nagyobb arányt képviselnek a magasabb normatívájú középiskolák, mint az önkormányzati szférában, ahol meghatározóbb az „olcsóbb” óvodák és általános iskolák részesedése.
Erdő Péter: Életünk az Istennel való találkozás felé tart