Ötéves csúcsára jutott a munkanélküliség Magyarországon: az ezt jelző mutató több mint hétszázalékos (a munkanélküliségi ráta tavaly még 5,8 százalékos volt). A kimutatások szerint négyszázezer honfitársunkat regisztrálják állástalanként a munkaerő-közvetítő irodák. Egy év leforgása alatt hozzávetőleg 60 ezerrel nőtt a hazai munkanélküliség. Amúgy az említett index még nem volna drámai nyugat-európai és regionális viszonylatban, a gondot sokkal inkább a folyamat stabilizálódása okozza, illetve leginkább az, hogy alacsony a hazai foglalkoztatottság szintje. Olyannyira, hogy a tízmilliós lélekszámú országból alig négymilliónyian dolgoznak – a statisztikák szerint a 15–74 éves népesség 54,3 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon. Ez európai uniós összehasonlításban a legrosszabb arány. Nyugat-Európában az átlagos index ugyanis jócskán meghaladja a 60 százalékot. Ugyancsak kedvezőtlen jel, hogy felettébb magas a pályakezdők körében a munkanélküliség. A 15–24 évesek 20 százaléka, vagyis minden ötödik fiatal állástalanként kezdi „pályafutását”. Egyébként a nyilvántartott magyarországi munkanélküliek csaknem fele egy éve vagy annál régebben keresett állást: a KSH összesítése alapján a hazai munkanélküliség átlagos időtartama másfél esztendő. Egyre kevesebben kapnak jövedelempótló támogatást, helyette az aktív korú nem foglalkoztatottak rendszeres szociális segélyre támaszkodnak (ezt több mint százezren kapják).
A kimutatások azt jelzik, hogy az amúgy is nagy regionális különbségek tartósnak ígérkeznek. A legkedvezőbb a helyzet Közép-Magyarországon, ahol a 15–74 éves népesség 56,5 százaléka volt foglalkoztatott; ez az arány Észak-Magyarországon a legalacsonyabb (43,7 százalék). Ám a munkanélküliség valamennyi régióban nőtt 2005-ben. A legnagyobb változás (2,1 százalékpontos) az Észak-Alföldön következett be, ahol a munkanélküliségi mutató kilenc százalékra növekedett. A legmagasabb Észak-Magyarországon (10,6 százalék), a legalacsonyabb pedig továbbra is Közép-Magyarországon (5,1 százalék). Ha a nemzetgazdasági ágazatokat vizsgáljuk, megállapítható, hogy a mezőgazdaságban és az iparban foglalkoztatottak aránya továbbra is csökken, miközben a szolgáltatási szektor évről évre több embert foglalkoztat. A többség alkalmazott, a vállalkozói szféra pedig megállapodottnak mondható a maga tízszázalékos részesedésével.
Így néz ki, ha Magyar Péter úgy gondolja, bármilyen nőt megkaphat