Magyarok Nagyasszonya

Karácsonyi Könyvesház

Bartók István könyve a sok évszázados hazai Mária-kultuszt ismerteti. A szövevényes téma, hasonlóképp a magyar történelemhez, nem szorítható be mai országunk szűk keretei közé, hiszen a Segítő Szűzanya, a Győzedelmes Boldogasszony, a Rózsafüzér Királynéja – hogy csak néhányat említsünk a Madonna alakváltozatai közül – kultusza mindenütt megtalálható, ahol katolikus magyarok éltek és élnek. Patrona Hungariae-nek, Magyarország védelmezőjének mondták hajdan az ifjú és sugárzó Boldogasszonyt, akinek hazai kultuszát segítették hajdanvolt, az idők múlásával egyre fakuló pogány „Magna Mater”-emlékek is.
„Máriás lélek a magyar, olvasom valahol. Valóban: zászlóinkon, pénzeinken, dalainkban, fohászunkban, a kardbojton, de még a csatakiáltásban és a kártyában is Máriát idéztük, kerestük mindig… Országunk, földünk, történelmünk Szent István óta – vagy tán régebb óta – az övé, mi, magyarok tehát kétszeresen is a gyermekei vagyunk…” – írja a könyv bevezetőjében Száraz Miklós György.
A kötet végigkíséri az olvasót a magyarok lakta tájakon Erdélytől a palócok földjéig, Mariazelltől a felvidéki Dénesdig és a délvidéki Doroszlóig, Mátraverebélytől Sopronig, Máriaremetétől Pázmány Péter városáig, Nagyszombatig. Sorra veszi a helyi Mária-kultuszok sajátosságait és azok egyetemes összefüggéseit. Felsorolja az esztendő Mária-ünnepeit születése napjától (szeptember 8.) és a szeplőtelen fogantatás napjától (december 8.) Mária eljegyzéséig (január 23.), a vizitáció napjáig (július 2., amikor Erzsébetet látogatta meg a Szűz), majd halála és mennybemenetele hagyományos ünnepéig (augusztus 15.). Bartók István hozzáteszi mindehhez a különféle jelenésekkel és csodákkal kapcsolatos napok sorát: havi Boldogasszony augusztus 5-i ünnepétől a Magyarok Nagyasszonyának emléknapjáig, nevezetesen október 8-ig, valamint megvizsgálja, milyen szerepet játszottak a különféle szerzetesrendek – mindenekelőtt a Ferenc-rendiek – a Mária-tisztelet ápolásában és terjesztésében.
Végezetül arra is kitér a szerző, hogy 1945 után a hatalom – a „klerikális reakció” elleni ádáz harc jegyében hol adminisztratív eszközökkel, hol sanda „agitációval” – mindent megtett a titokban tovább élő Mária-kultusz eltiprásáért, s e téren csak 1990 után változott a helyzet.
(Bartók István: Mennyek Királynője. Helikon Kiadó, Paletta sorozat, Budapest, 2005. Ára: 2990 forint)