A MÁV-nál foglalkoztatott, valamint az általa január elsejétől alapított, többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokba átkerülő, szakszervezeti tag munkavállalók együttes létszáma alapján határozzák meg a VSZ-t és a VDSZSZ-t megillető, fel nem használt munkaidőkeret pénzbeni megváltását – erről szól az a lapunk birtokába jutott megállapodás, amit Gaál Gyula, a MÁV, Simon Dezső, a VSZ és Gaskó István, a VDSZSZ elnöke írt alá. A munka törvénykönyve szerint a munkaidő-kedvezmény mértéke – ami a szakszervezeti tisztségviselők függetlenítését biztosítja – három munkaviszonyban álló szakszervezeti tag után havi két óra. A kedvezményből fel nem használt időtartamot, de legfeljebb a kedvezmény felét a munkáltató köteles pénzben megváltani. A pénzösszeg kizárólag érdekvédelmi tevékenységgel öszszefüggő célra használható fel.
Bár a lapunk által megkeresett szakértők szerint a MÁV, a VSZ és a VDSZSZ megállapodása nem jogszerűtlen, a munkaidő-kedvezmény mértékéről és megváltásáról elvben az új társaságokkal kellene megállapodniuk a szakszervezeteknek. Meglehet – jegyezték meg –, hogy bár MÁV-tulajdonú, önálló társaságokkal nem sikerült volna a munka törvénykönyve rendelkezésén túli, három szakszervezeti tag után három és fél órás munkaidő-kedvezményről és az ezzel összefüggő pénztöbbletről megállapodni. Bár kérdéses, hogy az új társaságokban meddig őrzi meg többségi tulajdonát a MÁV, a megállapodás tartalma 2006. december 31-ig eleve hatályos, majd a nemsokára megkötendő új, középtávú megállapodás hatályának időtartamáig szól.
Ismert: a Mozdonyvezetők Szakszervezete, a Pályavasúti Dolgozók Szakszervezete, valamint a Mérnökök és Technikusok Szakszervezete nyilatkozatban tiltakozott az ellen, hogy „nem a vasutas munkavállalók érdekvédelmét, hanem saját szervezetpolitikai céljait szolgálta a VDSZSZ december 21-én bejelentett sztrájkfenyegetése”. Az aláírók szerint a sztrájkfenyegetés indokolatlan volt, s lejáratta a sztrájk intézményét.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség