Anyám, Katus címmel jelent meg a legutóbbi 168 Óra című hetilap Mester Ákos cseléd-hírlapíró szerkesztésében, kétségbeejtő volt. A címlapon miniszterelnökünk örvendezett édesanyjának (Katus a kedves mama), és ezt Mester redaktornak okvetlenül ki kell vinnie az első oldalra, ettől lesz több a magyar, meg Gyurcsány Ferenc alanyi miniszterelnök, aki minden húron játszik. (Általában hamisan.)
Anyám, Katus egyébként nagyon jól néz ki, akár le is tagadhatná a vele szemben lepedékes fogsorával kacagó fiát, Fletót, aki amúgy stramm ember, állítólag a Hősök terén szokott éjszakázni, a Pilóta kekszet pedig fél kézzel eszi, mint az erős emberek.
Hogy miért kell tudatnia az olvasóval, hogy Anyám Katus, az nem derül ki a független orgánum írásából, nyilván oka volt a miniszterelnöknek, hogy beavasson a részletekbe, mindenesetre nagyon szépek, ahogyan – független Mester Ákos tálalásában – ott pózolnak a „közéleti hetilap” címlapján. Ha lett volna lehetőségem, biztosan visszaviszem az újságot az előállító nyomdába, szórakozzanak mással, ne velem, megfáradt olvasóval, aki amúgy újságcikkeket is szokott előállítani.
Úgy érzem, Mester főszerkesztővel kicsit elszaladt a ló, de az még a kádári, grószi korszakban volt, akkor még távlatok álltak a kócos redaktor előtt, ő meg elhitte a lehetőségeket, árnyékra mozdult, mint szélütött kapusok.
Nehéz időket élünk, polgártársak, teli vagyunk Ákosokkal, Fletókkal, náluk van a nehézvíz meg a mozsárágyú, nekünk hallgatnunk kell, mint halnak a szatyorban. A mérkőzést már előre lejátszották, csak a tartalékok jöhetnek pályára. Meg akiket lerúgtak a tizenhatosnál.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség