Állítólag már legalább két hónapja készen van az úgynevezett államreform-tervezet. Legalábbis Batiz András kormányszóvivő így nyilatkozott, amikor október közepén arról beszélt, hogy ebben a kormányzati ciklusban már nem lesz közszolgálati reform. Sőt közigazgatási sem, ugyanis október 11-én Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mindkettőt elhalasztotta. Ismert: mindkét szféra átfogó reformjára ígéretet tett az MSZP még 2002-ben. Később aztán kiderült, hogy összességében 210 millió forintba került az adófizetőknek a meg nem valósult közszolgálati reform koncepciója, ennyit költöttek a kormánymegbízottra, valamint a tanulmányok készíttetésére. Batiz ragaszkodott hozzá, hogy nem kidobott pénzről van szó, mind Vadász János, mind pedig Sárközy Tamás elvégezte feladatát, és a tervek készen vannak. A hirszerzo.hu úgy tudja, valóban létező koncepcióról van szó.
Az internetes portál szerint leginkább az Európai Unióból nehezedik nyomás a magyar kormányra, ám nem elsősorban a közigazgatás olcsóbbá, inkább hatékonyabbá tétele érdekében. Gyurcsány a Népszavának adott ünnepi interjújában azzal „fenyegetőzött”, hogy ha nyer az MSZP 2006-ban, addig nem hajlandó kormányt alakítani, amíg a leendő koalíciós pártok nem írják alá az államháztartás alrendszereinek átalakítását szolgáló törvénytervezeteket. Ezeket a választások után tervezi benyújtani, hogy esetleges kormánya már az új struktúra szerint álljon fel.
A hirszerzo.hu információja szerint az új struktúrában hét miniszteri poszt szűnne meg, az európai ügyekért és a regionális fejlesztésekért felelős két tárca nélküli, valamint az informatikai, a kulturális, a környezetvédelmi, a munkaügyi és az egészségügyi minisztérium. A tervezet regionálissá tömörítené a megyei hivatalokat, felszámolná az országos hatáskörű (központi) hivatalok felét, illetve megszüntetné a minisztériumi háttérintézmények zömét is. Az átszervezéssel a 35-40 ezres köztisztviselői kar 20-30 százaléka veszítené el munkáját. Radikálisan átalakulna a Miniszterelnöki Hivatal (MeH), leépítik róla a szakfeladatokat, és külön intézmény foglalkozna a közigazgatás gazdasági kiszolgálásával, a kancellária dolga pedig a stratégiai tervezés lenne. Kettéválna a belügy: egy önkormányzati-közigazgatási és a rendészeti részre, utóbbi esetleg az igazságügy alá tartozna.
A dolog szépséghibája, hogy a kancellária átszervezését már korábban tervbe vették, sőt Gyurcsány Ferenc kinevezésekor éppen a MeH karcsúsítását ígérte. A hivatal vízfejének csökkentésére Sárközy Tamás dolgozott ki egy részletes tervet (Vadásszal ellentétben különdíjazás nélkül), akit most az államreform kidolgozójának tartanak. Akkor elképzeléseit az íróasztal mélyére süllyesztette a frissen hatalomra jutott kormányfő, és ahelyett, hogy leépítette volna, különböző tanácsadó testületekkel, személyes megbízottak hadával tovább duzzasztotta a kancellária létszámát, így szerezve további támogatókat, illetve jutalmazva meg saját híveit. Bonyodalmat okozhat, hogy az MSZP és az SZDSZ előszeretettel mutogat a másik tárcáira, amikor az kerül szóba, milyen minisztériumokat kellene megszüntetni.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
