Tavasszal törzskönyvezik a kísérleti vakcinát

Mint ismeretes, Magyarországon az Országos Epidemiológiai Intézetben elkészült egy kísérleti vakcina, amely egy esetleges madárinfluenza-járvány elkerülésére lehet alkalmas. Az oltóanyag a H5N1 nevű vírus ellen nyújt védelmet. Az ÁNTSZ tájékoztatása szerint az oltóanyag törzskönyvezése még folyamatban van, várhatóan 2006 első negyedévében kerül rá sor. Lapunk érdeklődésére az ÁNTSZ kommunikációs osztályán elmondták, hogy a szer végleges törzskönyvezéséhez három vérvétel szükséges, az első ebből már megtörtént, amely után elmondható, hogy az oltóanyag ellenanyagot termel. A madárinfluenzával kapcsolatban hívható ingyenes számon pedig azt az információt kaptuk, hogy az oltóanyag szerepel a WHO (Egészségügyi Világszervezet) engedélyezési listáján, s várhatóan jövő tavasszal hagyják jóvá a készítményt.

A madárinfluenza alapvetően a szárnyasok fertőző betegsége, amelyet az influenza A vírus különböző altípusai okoznak – olvasható az ÁNTSZ honlapján. Az Ázsiában 2003. vége óta a vadmadarak és háziszárnyasok között kialakuló járványokat az influenza A vírus H5N1 altípusa okozza. A fertőzésre a háziszárnyasok a legérzékenyebbek. Nagyon ritkán, és különleges körülmények között az ember is megfertőződhet, ehhez azonban a fertőzött állattal való nagyon szoros kontaktus szükséges. A madárinfluenza-vírus bélsárral, váladékokkal, vérrel terjedhet állatról emberre. 2003. decembere óta a világon összesen 112 személy esetében igazolták a laboratóriumi vizsgálatok, hogy megbetegedésüket a szárnyasok között terjedő influenza A vírus H5N1 altípusa okozta. A madárinfluenza emberről emberre terjedésére vonatkozóan nincsenek bizonyítékok.
A honlap információi szerint jelenleg sehol a világon nem áll rendelkezésre az emberek számára védelmet adó, közforgalomban lévő oltóanyag a madárinfluenza ellen. Az Egészségügyi Világszervezet 2005 áprilisában bocsátott a saját oltóanyaggyártással rendelkező országok, így Magyarország számára egy olyan madárinfluenza-vírustörzset (H5N1), amelyet Délkelet-Ázsiában terjedő járványban megbetegedett emberből izoláltak. Ebből a vírustörzsből állította elő Magyarország azt a kísérleti vakcinát, amelyet a közelmúltban közel 100 önkéntes kapott meg. Ez a kísérleti vakcina azt a célt szolgálja, hogy a rendelkezésünkre bocsátott H5N1 altípus segítségével Magyarország kidolgozza, tesztelje a jelenleg még nem létező, világjárvánnyal fenyegető vírus altípusa elleni vakcina gyártási technológiáját.
Több hírforrás is beszámolt a magyar fejlesztésű vakcina iránti nagyfokú külföldi érdeklődésről, tehát felmerül a fejlesztéssel kapcsolatos technológiák, a termék jogi védelmének kérdése. A Magyar Szabadalmi Hivatal publikus információi között nem található olyan adat, amely arra utalna, hogy a kísérleti vakcina előállításával kapcsolatos újdonságokat jogi védelemben részesítették a kifejlesztésben részt vevők. Szakértők szerint ez azonban jelentheti azt is, hogy a szabadalmaztatási eljárás még nagyon korai fázisban van, vagy a fejlesztők a későbbiekben kívánják oltalmazni a fejlesztéseiket. Gyakran előfordul, hogy a szabadalom bejelentése pillanatában még nem tudni, mire kérnek szabadalmat, hiszen a kérelmező például csak annyit tüntet fel a kérelmén, hogy új vakcina.
Mint Farkas Szabolcs, a Magyar Szabadalmi Hivatal osztályvezetője elmondta, egy-egy új eljárás, termék szabadalmaztatása előtt mindenképpen meg kell vizsgálni, hogy az eljárás vagy termék szabadalmaztatása indokolt-e. Számos szakterületen tapasztalható ugyanis, hogy egyes technológiai fejlesztések hamarabb elavulttá válnak, mintsem a szabadalmi eljárás az érdemi vizsgálat szakaszába kerül. Ilyen területek például az informatika, telekommunikáció stb. Ez természetesen nem jelenti azt, hogy e területeken ne tennének szabadalmi bejelentéseket, de az ilyen bejelentések megtételét alapos mérlegelés előzi meg.
A szabadalmi oltalom időtartama 20 év a bejelentés napjától számítva. Az oltalom alapján a szabadalom jogosultjának kizárólagos joga van a találmány hasznosítására. A magyar állam nemzetbiztonsági okokból igényt tarthat egyes találmányokra, ezeket államérdekből titkosítják. E bejelentések leginkább a hadiipar területére esnek. A szabadalmi bejelentést követő 18 hónapon belül a szabadalmi hivatal alaki vizsgálatot és újdonságkutatást végez.
November elsejével módosították a szabadalmi törvényt. Így a hazai bejelentőket előnyösen érintő egyik változás lényege, hogy a bejelentéstől számított fél éven belül a szabadalmazhatóságról olyan fontos információkhoz juthatnak, amelyek segítségével eldönthetik, indítsanak-e nemzetközi bejelentést. A szabadalom végleges oltalmának megszerzése mindent egybevetve átlagosan 3-4 év.