Szimplán az érmek számából már csak azért se vonjunk le messzemenő következtetéseket, mert a világbajnokságokon – eltekintve az atlétikában és az úszásban meghatározott részvételi szintektől, valamint a csapatsportágak selejtezőitől – jószerével boldog-boldogtalan indulhat, ellenben az olimpián csak azok, akik a kvalifikációs versenyeken áthámozzák magukat. S azt, hogy ez például a küzdősportokban milyen embert próbáló feladat, jól jelzi, hogy az idén az év sportolójának választott, vb-t és Eb-t is nyert cselgáncsozó, Braun Ákos az athéni olimpiára csak motorral, turistaként jutott ki. Holott aligha csak az idén tanult meg dzsúdózni. A görög fővárosban egyetlen érmet nyertünk a küzdősportokban – Majoros István birkózásban aranyat –, az idei világbajnokságokon kilencet. Kettőt cselgáncsban, egyet ökölvívásban, hatot birkózásban, ám utóbbiak kapcsán ne hallgassuk el, hogy a sportág története során soha nem volt olyan jó sorsolása a versenyzőinknek, mint idén a budapesti vb-n.
Csak azért, hogy az alapvető tényeket rögzítsük: Athénban nyolc aranyat, hat ezüstöt és három bronzot nyertünk, az idei éremeloszlás pedig ugyanebben a bontásban hat, kilenc, tizenkettő. Több is, meg kevesebb is, mint egy éve. Öszszességében több, az aranyakat számolva kevesebb. Olimpiai bajnokaink közül csupán a Janics Natasa, Kovács Katalin kajak kettős jutott idén is a csúcsra, az öttusázó Vörös Zsuzsa és férfi vízilabdacsapatunk most ezüstre, Majoros bronzra volt jó. Ami az olimpiai pontokat illeti, Athénban 144-et szereztünk, az idei világbajnokságokon pedig együttesen 154-et.
S akkor most nézzük a 2005-ös dicsőséglistát, a vb-k mellett az Európa-bajnokságokra is kitérve!
A kajak-kenusokra évek óta biztosan számíthatunk, nem volt ez másképpen idén sem: versenyzőink augusztusban a zágrábi vb-n 40 olimpiai pontot szereztek. Mint már utaltunk rá, női K2 500-on a Kovács, Janics duó könnyedén győzött, s a férfiaknál ugyancsak olimpiai számban, K2 1000 méteren nyert a médiában méltatlanul háttérbe szorult Kökény Roland, Kucsera Gábor kettős is. Egyesben Kovács és Janics sem próbálkozhatott az időrendet figyelembe vett válogatás alapján, így egy erősen valószínűsíthető arannyal szegényebbek lettünk… Kozmann György és Kolonics György C2 500-on ezüst-, C2 1000-en bronzérmet nyert, női kajakosaink négyesben – Paksy Tímea, Szabó Szilvia, Benedek Dalma, Bóta Kinga –, illetve Viski Erzsébet 500-on ugyancsak a dobogó harmadik fokára állhatott. Még júliusban a poznani Eb-n a Kovács, Janics kettős, valamint férfi K1 500-on Vereckei Ákos győzött, s további öt ezüstöt, valamint egy bronzot sikerült begyűjtenünk az olimpiai számokban. Ám az évre sajnos jutott egy negatív szenzáció is: a vb-n csúnyán leszerepelt kétszeres olimpiai bajnok férfi kajak négyesünk, a korábban világverő Kammerer Zoltán, Storcz Botond, Vereckei Ákos, Horváth Gábor öszszetételű egység a középfutamot gyakorlatilag verseny nélkül feladta, s gyaníthatóan a horvát fővárosban ült össze utoljára…
Birkózóink nem kezdték jól az évet, hiszen tavasszal a várnai Eb-n csupán egy bronzra futotta tőlük, amit Aubéli Ottó szerzett a szabadfogás 120 kg-os kategóriájában. Holott a bolgár városban egyidejűleg kötöttfogásban, valamint a női szakágban is kontinensbajnoki érmekért tusakodtak. A vb-n aztán ősszel a Papp László Sportarénában az athéni hét pont után huszonkilencet számolhattunk össze. Igaz, az arany most elmaradt. Kötöttfogásban Virág Lajos (96 kg) és Deák Bárdos Mihály (120) második, Majoros István (55) és Bárdosi Sándor (84) harmadik, szabadfogásban Ritter Árpád (74) második, Aubéli Ottó (120) harmadik lett. A női 59 kg Athénban nem volt olimpiai kategória, de meglehet, Pekingben az lesz, így mindenképpen meg kell említeni, hogy a vb-n második helyen végzett Sastin Marianna a sportágban az első magyar női világversenyes érmet szerezte.
A rangsorban az úszók foglalják el a harmadik helyet, akik a montreali vb-n 16 pontot szereztek. Ám az nem túlságosan szívderítő, hogy mind a tizenhatot az idén zseniálisat nyújtó Cseh László jegyezte: 400 méter vegyesen első, 200 vegyesen második, 100 háton harmadik lett. Női 400 méter vegyesen a korábbi vb-ezüstérmes Risztov Éva a hetedik helyen zárt, majd az év végén váratlanul, 20 évesen bejelentette visszavonulását. Nem volt kevésbé megdöbbentőbb, hogy olybá tűnt, az Athénban 200 méter mellen ezüstérmes Gyurta Dániel idén elfelejtett úszni, és a nagyobb kudarcot elkerülendő ki sem utazott a vb-re. A formahanyatlását persze betudhattuk a 16 évéből adódó életkori sajátosságokkal, mindazonáltal a jövője pillanatnyilag nagy talány. Egy pillanatra levéve az olimpiai szemüveget, ne feledkezzünk meg arról, hogy decemberben a trieszti rövid pályás Eb-n Cseh három aranyérmet nyert, s 200 méter pillangón Európa-bajnok lett Boulsevicz Beatrix is.
Cselgáncsozóink 11 olimpiai pontját a kairói vb-n ketten szerezték: Braun Ákos a 73 kg-ban arany-, Ungvári Miklós a 66 kg-ban bronzérmes lett. Braun a sportág második magyar világbajnoki címét gyűjtötte be, az elsőt Kovács Antal még 1993-ban szerezte. A barcelonai olimpia bajnoka egyébiránt az év végén bejelentette viszszavonulását, miután pályafutása zárásaként még egy ezüstérmet nyert a debreceni csapat Eb-n. A „hagyományos” Európa-bajnokságon három dobogós helyezést könyvelhettünk el. Braun Ákos itt is első lett, Ungvári második, a nőknél Mészáros Anett (70 kg) pedig harmadik.
A vívóktól a lipcsei vb-n szerzett 12 olimpiai pont nagyon kevés – Athénban 28 volt! –, azzal együtt, hogy a kétszeres olimpiai bajnok s a pekingi játékokig tervező Nagy Tímea idén harmadik gyermekének adott életet, és nem versenyzett. A női párbajtőrcsapat – Tóth Hajnalka, Hormay Adrien, Révész Julianna, Szász Emese – ezüstérme kétségkívül bravúr, mint ahogy a tőröző Knapek Edina bronza is. Férfi kardcsapatunk tizedik helye ellenben történelmi mélypont… Női kardcsapatunk – Csaba Edina, Nagy Orsolya, Sznopek Gabriella, Varga Dóra – harmadik lett, ám nem olimpiai versenyszámban. Igaz, Pekingben a hírek szerint a női kardcsapatok versenye is felkerül a műsorra – más szám kárára. Aranyat sajnos a hazai rendezésű, zalaegerszegi Eb-n sem sikerült szereznünk, az olimpiai ezüstérmes kardozó Nemcsik Zsolt, valamint Tóth Hajnalka egyaránt a második helyen zárt, férfi párbajtőrcsapatunk – Boczkó Gábor, Fekete Attila, Imre Géza, Kovács Iván – harmadik lett.
Evezésben a Japánban, Gifuban rendezett vb-n a Hirling Zsolt, Varga Tamás könnyűsúlyú kétpár aranyérme hatalmas fegyvertény, a jelek szerint a korábbi kétszeres világbajnok Haller Ákos, Pető Tibor duó után megint van egy nyerő egységünk. (Amúgy az olimpia előtt különvált Hallerék újra összeálltak, s talán újra visszakapaszkodnak az elitbe.) Kijár az elismerés két tornászunknak is. A debreceni Eb-n Berki Krisztián lólengésben első, Gál Róbert talajon harmadik lett. Az év végén a melbourne-i vb-n Gál ismét a dobogó harmadik fokára állhatott, míg Berki egy apró hiba miatt hajszállal maradt le az éremről, negyedik lett. Sokkal nagyobb baj, hogy tornában csak ők ketten jelentik a válogatottat, s tudvalevő, hogy az olimpiára alapvetően csapatok szerezhetnek kvalifikációt. Így sajnos fennáll a veszély, hogy mint Athénra, Pekingre is csak egy kvótához jutunk.
Annus Adrián és Fazekas Róbert athéni doppingesete szerencsére nem küldte süllyesztőbe itthon az atlétikát, és Zsivoczky Attila bronzérme tízpróbában a Helsinkiben rendezett atlétikai vb-n nagyon nagy siker. Fájó pont viszont, hogy az olimpiai ezüstérmes Kővágó Zoltán csak tizedik lett diszkoszvetésben. Öttusában Vörös Zsuzsa mentette a becsületet az ezüstjével, mert ugyan a férfiváltónk Kállai Ákos, Horváth Viktor, Fülep Sándor összetételben a dobogó tetejére állhatott, ezt inkább csak a sportág berkein belül jegyzik. Ökölvívóink dicséretesen helytálltak a mianjangi világbajnokságon: a 48 kg-os Bedák Pál a magyar férfi ökölvívás első ezüstérmese lett, míg Dudás Tibor (60 kg) és Darmos József (91) a negyeddöntőig menetelt. Ugyancsak Kínában, az asztaliteniszezők sanghaji világbajnokságán éremszerzésre nem gondolhattunk, az aarhusi Eb-n annál inkább, és a Bátorfi Csilla, Tóth Krisztina kettős ezüstérmének örülhettünk is.
Az egyéni sportágak képviselői között ugyanakkor cudar évet zárnak sportlövőink, valamint az athéni doppingbotránytól megtépázott súlyemelőink, akik a maguk világbajnokságán egyetlen pontot sem szereztek. Persze utóbbiak esetében már az is nagy szó, hogy a sorozatos visszavonulások után egy fiatal csapattal egyáltalán ki tudtak állni a dohai világbajnokságra. Ahogy az elutazás előtt a szakvezetés deklarálta, a cél most csupán az volt, hogy megmutassuk, még létezik a magyar súlyemelés. Valljuk be, azon sem kell különösebben meglepődnünk, hogy a kerékpárosok és a tékvandósok sem tudtak felmutatni eredményt.
Ami a csapatsportágakat illeti, férfi kézilabdázóink még 2004-ben elbukták a vb-kvalifikációt, így három vasat tartottunk a tűzben. Ebből három érem lett: női kézilabdázóink az év végén várakozáson felüli bronzot szereztek a szentpétervári vb-n, s még júliusban az úszó és vízilabda vb-n Montrealban férfi pólósaink ezüstöt, a nők aranyat merítettek.
Olimpiai számokban tehát az idei világbajnokságokon hat aranyat nyertünk – Braun, Cseh, Kovács–Janics, Kökény–Kucsera, Hirling–Varga és a női vízilabda-válogatott –, 154 pontot szereztünk, s az kétségtelen, hogy ezekből az eredményekből az előttünk álló év feladatainak megoldásához mindenképpen erőt lehet meríteni.
2000–2005. évi olimpiai és világbajnoki pontszámok
Sportág olimpia vb vb vb olimpia vb
2000 2001 2002 2003 2004 2005
Asztalitenisz 3 0 0 0 0 0
Atlétika 0 7 – 9 8 4
Birkózás 5 14 10 9 7 29
Cselgáncs 0 5 – 0 0 11
Evezés 2 7 7 1 2 7
Kajak-kenu 48 52 37 32 39 40
Kerékpár 2 3 0 0 0 0
Kézilabda 5 1 – 6 5 4
Ökölvívás 4 2 – 4 0 7
Öttusa 5 12 12 8 7 5
Sportlövészet 6 5 11 4 7 0
Súlyemelés 8 17 14 9 11 0
Tékvandó 2 0 0 0 0 0
Torna 8 5 7 3 1 7
Úszás 14 17 – 23 21 16
Vívás 16 17 20 20 28 12
Vízilabda 7 7 – 9 8 12
Összesen: 135 171 118 137 144 154
