A történelem török átkai

Az Európai Unió és a Törökország közti kulturális és politikai különbségek egyik jelképévé vált Orhan Pamuk. A nemzetközileg elismert török író esete nem egyedi: azért fogták perbe, mert Ankara szerint megsértette hazáját. Az ügyben eljáró isztambuli bíróság a hét elején mégis úgy döntött, hogy megszünteti az eljárást.

Orhan Pamuk perének hátterében – az emberi tényezőkön túl – valójában az Európai Unió és Törökország viszonyát alapvetően meghatározó viták állnak. Az ügy rávilágít, hogy Ankara integrációjának gazdasági és társadalmi vetületein túl a tárgyaló partnereknek jó néhány történelmi kérdést is tisztázniuk kell.
Ciprus 1974 óta fennálló megosztottsága állandósult, még ha a szigetország belső határa ma már mindkét fél számára átjárható is. A feszültség csökkent, ám az álláspontok az ENSZ segítsége ellenére – vagy talán éppen azért – továbbra is igen távol állnak egymástól. Kevésbé része a brüsszeli közbeszédnek, ám ettől még tény: Ankara máig nem ismeri el, hogy a török hadsereg az első világháború idején népirtást hajtott végre, lemészárolva több mint egymillió örményt. Brüsszelből az sem látszik egyértelműen, Törökország miként tudja európai módon orvosolni a kurdok függetlenedési törekvéseinek ügyét. Anynyi azonban bizonyos, hogy e két kérdésről Törökországban sem gondolkodik mindenki úgy, mint az ankarai vezetés. Mi több, ez volt az oka annak, hogy a börtön árnya vetült a világhírű író, Orhan Pamuk fölé is. Pamuk tavaly februárban egy svájci lapnak nyilatkozva úgy fogalmazott, egymillió örményt és 30 ezer kurdot öltek meg hazájában, de rajta kívül senki sem mer beszélni erről. Ez pedig egyesek szerint a nemzet nyilvános megsértését jelenti, ami a ma is hatályos törvények szerint hat hónaptól három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Pamuk megbüntetését ráadásul egyes nacionalista körök kifejezetten követelték a török hatóságoktól.
Az első tárgyalást december 16-án tartották a kijelölt isztambuli bíróságon, a bírói testület azonban elnapolta a pert, s állásfoglalást kért az igazságügyi minisztériumtól, hogy folytassa-e a büntetőeljárást, amely nagy felháborodást keltett az Európai Unióban. Az EU számos illetékese figyelmeztette Ankarát, hogy a per lefolytatása, az író megbüntetése visszavetheti Törökország csatlakozási tárgyalásait. Emlékeztették a török kormányt, hogy a véleménynyilvánítás szabadsága az EU alapvető értékei közé tartozik, s Törökország vállalta, hogy igazodik az európai integrációs szervezet által vallott értékekhez.
A török jogintézmények szükségszerű megreformálására II. János Pál merénylője, Mehmet Ali Agca szabadon bocsátása, majd újbóli bebörtönzése is ráirányította a figyelmet. Pamuk ellen végül azért ejtették a pert, mert az illetékesek – saját bevallásuk szerint – nem tudnak véleményt mondani az ügyről. Vagyis a jelek szerint a török igazságszolgáltatás malmai lassan ugyan, de ez esetben legalább az európai elvárásoknak megfelelően őröltek.