Valószínűleg a magyar gazdaság kettőssége idén tovább erősödik. A duális viszonyról röviden annyit: miközben a reálgazdaság kielégítő szinten teljesít, az állam gyengélkedik. A kialakult helyzetre sajnálatosan ráerősít az államháztartás egyre rosszabb pozíciója, a hazai kis- és közepes vállalkozások ellehetetlenülése, eközben viszont a multinacionális cégek itt megtelepedett leányvállalatai világszinten exportálják termékeiket. A gondot az jelenti, hogy a nagyvállalatok alig-alig alkalmaznak hazai beszállítókat. Viszszatérve a megbomlott egyensúlyra, kutatói vélemények szerint óriási gond, hogy látványosan emelkedik az ország nettó adóssága a külfölddel szemben. Például a múlt esztendőben 20,3 milliárdról 24,8 milliárdra növekedett. Mindez több mint húszszázalékos bővülést jelent.
Szakértők úgy tartják, az egyensúlyi problémák mérséklődése 2006-ban sem várható. Ennek oka, hogy az idei választási év lesz, vagyis a központi költségvetés kiadási oldala meglódulhat. Utóbbit erősíti, hogy a tervek szerint az államháztartási hiány a 2005-ös másfélszerese lesz. A magas deficitet pedig sem a háztartási megtakarítások, sem pedig a vállalatok nem lesznek képesek finanszírozni. Szakértők szerint a nemzetgazdaság várhatóan az idén is a bruttó nemzeti termék (GDP) kilenc százalékát kitevő külső forrásbevonásra szorul majd. Az államháztartási szerkezetátalakítás, vagyis a nagy elosztórendszerek reformja várat magára. Egyébként szakértők szerint a szóban forgó változtatás akkora horderejű, hogy az politikai konszenzus nélkül nem megy. A magyar gazdaság specialitása még az ikerdeficit, vagyis egyszerre nő a külső és a belső hiány: a nagy államháztartási hiány magas folyó fizetésimérleg-deficittel párosul. S óriási gond, hogy egyre apadnak a lakossági megtakarítások is.
A fent részletezettek miatt nagy valószínűséggel idén sem kerülünk közelebb az euró bevezetéséhez. A kormányzati tervek alapján 2010-től fizethetünk euróval, ám a piacok 2012-es, 2013-as magyar eurót tartanak reálisnak. Ha azonban tovább tolódik az uniós pénz átvétele, az a magyar gazdaság, s ezzel együtt hazánk hitelességét ássa alá.
Ugyanakkor jó hír, hogy ha nem is javul látványosan Nyugat-Európa gazdasága, amely fő felvevőpiaca a magyarnak, legalább nem romlik. Sőt, különböző prognózisok alapján a régi Európai Unió tagállamaiban minimálisan, ám bővül a gazdaság. Például Magyarország első számú exportpiaca a német, idén 1,8 százalékkal növekedhet. A kimutatások szerint amúgy a világgazdaság immár három éve tartó dinamikája továbbra is megmarad. Elemzők szerint jótékony hatást válthat ki a globális bővülés, ám hazánk a maga 4-4,5 százalékos növekményével a térségben legalábbis a fasorban sincs. Pontosabban a magyar GDP-adatot lekörözik majd a régiós vetélytársak. Lendületesen bővül a bolgár és a román gazdaság, és a szlovákok is hozzák a maguk hatszázalékos növekedési szintjét. Egyébként a magyarországi GDP motorja 2006-ban az építőipari és az ipari termelés lesz, s a kutatók a mezőgazdaság idei teljesítménye kapcsán is optimisták. Ugyanakkor a kereskedelem az ágazatok versenyének vesztese lehet. Az áfacsökkentés hatására az infláció mérséklődik. A kutatók úgy tartják: tavasszal két százalék körül alakul az általános drágulás, éves viszonylatban azonban három százalék körül alakul a fogyasztóiár-index.
Viszont nincs jó helyzetben a magyar munkaerőpiac. A KSH összefoglaló kiadványából kiderül, hogy lassú foglalkoztatottságbővülés és emelkedő munkanélküliség jellemzi a helyzetet, s a folyamat a nyugdíjszabályok következtében még hosszú évekig eltarthat. Az aktivitás továbbra is nagyon alacsony, mely jelentős terheket okoz a foglalkoztatottaknak. A KSH adatai szerint a tízmilliós lélekszámú országból csak 3,9 millióan dolgoznak. A kimutatások szerint négyszázezer honfitársunkat regisztrálják állástalanként a munkaerő-közvetítő irodák. Egy év leforgása alatt hozzávetőleg 60 ezerrel nőtt a hazai munkanélküliség. Amúgy az említett index még nem volna drámai nyugat-európai és regionális viszonylatban, a gondot sokkal inkább a folyamat stabilizálódása okozza. A statisztikák szerint a 15–74 éves népesség 54,3 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon. Ez európai uniós összehasonlításban a legrosszabb arány. Ugyancsak kedvezőtlen jel, hogy felettébb magas a pályakezdők körében a munkanélküliség. A 15–24 évesek 20 százaléka, vagyis minden ötödik fiatal állástalanként kezdi „pályafutását”. Egyébként a nyilvántartott magyarországi munkanélküliek csaknem fele egy éve vagy annál régebben keresett állást: a KSH összesítése alapján a hazai munkanélküliség átlagos időtartama másfél esztendő. A kimutatások azt jelzik, hogy az amúgy is nagy regionális különbségek tartósnak ígérkeznek. A legkedvezőbb a helyzet Közép-Magyarországon, ahol a 15–74 éves népesség 56,5 százaléka volt foglalkoztatott; ez az arány Észak-Magyarországon a legalacsonyabb (43,7 százalék). Ám a munkanélküliség valamennyi régióban nőtt 2005-ben. A témával foglalkozók idénre a munkanélküliség további emelkedését jósolják. Vagyis a hétszázalékos mutató „megtartása” is nagy feladatnak tűnik 2006-ra.
origo.hu
Újabb helyszínről dobatta ki Magyar Péter a testőreivel a HírTV stábját
