Az egyszemélyes tüntető felemás két ítélete

Az év ítéletei címet érdemelhetné ki a Pesti Központi Kerületi Bíróság a Bégány-ügyben hozott döntéseiért – ha lenne ilyen elismerő cím. A bírósági határozatokból kiderül, milyen különös véget ért a Bibó-szobor avatásakor lezajlott affér. Egyúttal képet kaphatunk arról is, hol tart a magyar demokrácia 15 évvel a rendszerváltozás után.

Bégány Attila korábbi kormányfőtanácsos, jelenleg a Jobbik színeiben V. kerületi képviselő tavaly május 20-án délelőtt elment a fővárosi Bibó-szobor avatására. Az emlékművet a Duna-parton állították fel, itt gyülekeztek az ünnepség résztvevői.
– A rendezvény érdekes módon nem volt meghirdetve – idézte fel a történteket a képviselő. – Csak az eleve meghívott ünneplők jelentek ott meg. Zárt, balliberális kör – mondta. Az ünneplők közt volt a belügyminiszter és néhány ismert értelmiségi. Az eseményeket számos újságíró követte. Az ünnepi beszédet Gyurcsány Ferenc miniszterelnök mondta.
– A képviselőtársaktól tudtam meg, mikor s mi lesz a program – közölte Bégány az előzményekről. – Nem szóltam senkinek, nem hívtam a barátaimat sem, egyedül mentem oda.
Bégány Attila úgy vélte, Bibó Istvánétól eltérő felfogása miatt Gyurcsány nem mondhatná el az ünnepi beszédet. Eleve magával vitt tehát egy textilből készült transzparenst, melynek felirata ez volt: „Gyurcsány Ferenc! Hungarofób lépéseid miatt nem vagy méltó a Bibó-szobor avatására.”
– Konkrétan a kettős állampolgárság ellen tett lépéseit helytelenítettem – magyarázta, hozzátéve: ha a miniszterelnök Bibóhoz méltó hangvételű beszédet mond, ő talán elő sem vette volna a feliratot. – Ám Gyurcsány kisajátítóan fogalmazott, erősen elgaloppírozta magát. Pedig Bibó nagysága abban is áll, hogy mindig meg tudta érteni a másik felet is, ezért tisztelhetik ma bal- és jobboldalon egyaránt.
Az avatóbeszéd közben tehát a hívatlan vendég felmutatta a transzparenst. Mécs Imre azonban két másik személlyel együtt gyorsan elé állt, hogy eltakarják a kellemetlenkedő embert. Aztán Bégány maga vonult hátrébb. Akkor a rendőrök megkérték, vegye le a tiltakozó szöveget, s hagyja el a helyszínt, mert amit tesz, az rendzavarás. Amikor ezt nem teljesítette, két oldalról közrefogva, karjánál megragadva a rendőrautóhoz tolták, tuszkolták. Közben ő azt hangoztatta: „Bibó igennel szavazott volna december 5-én.” Bevitték a rendőrségre.
Az V. kerületi kapitányságon megváltozott szereplésének jogi minősítése. Az új közlés szerint a szobornál a gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértését követte el. Vagyis bejelentés nélkül demonstrált.
Mint egyszemélyes gyülekezőt, 50 ezer forint pénzbírsággal sújtották. Schiffer András, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) ügyvivője már a szoboravatás napján úgy nyilatkozott lapunknak: Bégány Attila nem követett el rendzavarást, nem okozott közbotrányt. A véleménynyilvánítás alkotmányos jogával élt, függetlenül attól, tetszett-e ez a jelenlévőknek vagy sem. Schiffer ezt most azzal egészítette ki: nem kerülhet szóba a gyülekezési jog megsértése sem. Egyszemélyes gyülekezés ugyanis nem létezik, az ilyen jelenlétet nem kell bejelenteni a rendőrségen. Arra a kérdésünkre, miként értékeli Lamperth Mónika belügyminiszternek azt a parlamenti kérdésre adott válaszát, hogy az egyszemélyes demonstráció is tüntetés, a TASZ ügyvivője azt mondta: a miniszter súlyosan téved, a rendőrség pedig jogsértést követett el, amikor fellépett Bégány ellen. A rendőröknek nem volt joguk, hogy rendre intsék, s bevigyék, felelősségre vonják a képviselőt. Schiffer hangsúlyozta: a gyülekezési törvény megfogalmazásából, felépítéséből, feltételrendszeréből egyértelmű, hogy egy személyben nem lehet gyülekezni. Az ilyen részvételt nem is kell bejelenteni a rendőrségnek. A transzparens felirata véleménynyilvánítás, amely nem tartozik a gyülekezési törvény hatálya alá. A TASZ ügyvivője emlékeztetett rá: a hasonló jogsértő intézkedések sorozata miatt követelte a szervezet már a múlt év elején, majd az év végén is a belügyminiszter lemondását. A TASZ úgy véli, Lamperth Mónika sorozatosan semmibe veszi a gyülekezés és a szólás szabadságát.
Bégány Attila mindenesetre kifogással élt a bíróság szabálysértési csoportjánál: nem fogadta el, hogy a rendőrség az engedélykérés elmulasztása miatt 50 ezer forint pénzbírsággal sújtotta. Jogorvoslati kérelmét máig sem bírálta el az igazságszolgáltatás. Az ügy eldöntését a bíróság egy bonyolult jogi manőver segítségével kerülte meg.
A Pesti Központi Kerületi Bíróság szabálysértési csoportja úgy látta, hogy Bégány magatartása nem a gyülekezési joggal való visszaélés szabálysértése, hanem súlyosabb eset: bűncselekmény, emiatt pedig nem járhatott volna el a kapitányság. A rendőrség bírságoló határozatát tehát hatályon kívül helyezték – a büntetést nem kell megfizetni –, ám azt nem mondták ki, hogy Bégány nem követte el a bejelentés elmulasztását. Pedig ezt kellett volna megállapítania a bíróságnak. Ehelyett az ügyet áttette a bűncselekmények elbírálására hivatott csoporthoz, ugyancsak a Pesti Központi Kerületi Bíróságon. Az áttételt elrendelő végzés ellen nem volt helye fellebbezésnek. A képviselő máig sem kapta vissza a transzparensét. A szabálysértési bíróság utalt ugyan arra, hogy Bégány Attila esetleg magánvádas bűncselekményt – becsületsértést – követett el, mégpedig Gyurcsány Ferenc sérelmére, ám ebből nem vonta le a konzekvenciát. Nem vette figyelembe, hogy magánvádas ügyben a sértett magánindítványa, feljelentése kell a gépezet beindításához. Hivatalból, öntevékenyen sehová sem lehet áttenni az ilyen ügyet. A bíróság – ügyészként fellépve – nem kezdeményezheti az olyan személy megbüntetését, aki ellen csak és kizárólag a sértett léphetne fel.
Ezek után a Pesti Központi Kerületi Bíróság büntetőtanácsa – ahová az ügyet a szabálysértési bíróságról áttették – végzést hozott. A bíró megszüntette a büntetőeljárást, mert papírok alapján, tárgyalás nélkül megállapította: nem történt bűncselekmény. Bégány Attila a végzés szerint a véleménynyilvánítás jogával élt: „A transzparensen megjelentetett felirat – bár negatív tartalmú, kritikai hangvételű – nem alkalmas Gyurcsány Ferenc becsületének csorbítására. Aki közéleti szereplést vállal, annak a nem becsületsértő kritikát vállalnia kell.”
A bírói végzés az utolsó bekezdésben említi meg azt, amivel az egészet kezdenie – és egyben végeznie – kellett volna, vagyis hogy az eljárást akkor is meg kellett volna szüntetni, ha Bégány véleménye netán bűncselekmény lenne. „A becsületsértés vétsége ugyanis csak magánindítványra büntethető, Gyurcsány Ferenc pedig nem terjesztette elő magánindítványt” – rögzítette a bíró.
Akkor most nyert vagy veszített Bégány Attila, s a magyar jogszolgáltatás? A büntetőbíróság jogsértő jogerős végzéséből annyi kiderült: Bégány a véleménynyilvánítás jogával élt. Homályban maradt viszont, hogy jogosan vitték-e el a rendőrök, s lehet-e gyülekezni egy személyben. A képviselő rendőrségi határozat elleni jogorvoslati kérelmére, kifogására továbbra sincs érvényes bírói válasz.
A független bíróság mindenképpen veszített. Részben azért, mert végzésével megkérdőjelezte saját függetlenségét, részint pedig, mert bírói funkcióját sem gyakorolta megfelelően: szabálysértési bíróságként nem döntötte el az elé utalt, eldöntendő ügyet, büntetőbíróságként viszont eldöntötte azt, amiről nem kellett volna határoznia.