Németország és Ausztria számára a legnagyobb jelentőségű a korábbi „tizenötök” körében az új uniós tagokkal folytatott kereskedelem – legalábbis a statisztikák szerint. Amúgy nincs ebben semmi meglepő, hiszen a földrajzi közelség és a történelmi kapcsolatok erősítik az egyébként nettó befizető régi tagállamok pozícióját Kelet-Közép-Európában. Olyannyira, hogy a kimutatások szerint a legnagyobb beruházók a térségben az osztrákok és a németek. Akárhogyan is, a német exportban az új tagországok részesedése 2004-ben 8,4 százalékra emelkedett a 2000-es 7,7 százalékról – derül ki a német statisztikai hivatal, a DeStatit adatsorából. A német importban 9,9 százalékra nőtt az új tagországok aránya. A legjelentősebb kereskedelmi partner Lengyelország és Csehország.
Úgy látszik, Ausztriának még ennél is fontosabbak az új uniós tagállamok. Ez a régió vásárolja meg ugyanis az osztrák kivitel 12,3 százalékát, illetve adja az osztrák behozatal 11,5 százalékát. Az MTI összeállítása szerint a többi régi uniós ország számára kisebb jelentőségű az új tagokkal folytatott kereskedelem. A francia exportnak a 3,4 százalékát vették fel 2004-ben, a brit exportnak pedig a 2,4 százalékát, és mindkét ország importjának mindössze 2,5 százalékával szerepeltek tavaly az új EU-tagok. A korábbi tizenötök sorában Írország számára a legkisebb jelentőségűek az új tagok. Az importban és az exportban alig egy százalékkal szerepelnek. Németország számára az új tagországok közül Lengyelország és Csehország a legfontosabb kereskedelmi partner. Lengyelország a 11. a német exportpiacok rangsorában és a 14. a német importban. Csehország mindkét viszonylatban a 12. helyen áll. Más oldalról Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország és Szlovénia szempontjából Németország a legfontosabb kereskedelmi partner a világranglistán. A többi új EU-tagállam, Észtország, Lettország, Litvánia, Málta és Ciprus szempontjából is az első öt között foglal helyet. Egyébként szomszédainknak, az osztrákoknak egyenként és havonta átlagosan három korsó sör árába fog kerülni az EU 2007–2013-as költségvetése – jelentette az APA hírügynökség az alapján, hogy Wolfgang Schüssel kancellár korábban azt mondta: Ausztria hozzájárulása fejenként és havi átlagban kilenc euró lesz. Ez 108 euró évente a jelenlegi költségvetési időszak 90 eurója után.
Miközben az osztrákok és a németek kifejezetten nyertek az EU bővítésével, addig a két régi tagállam gyakorlatilag lezárva hagyja munkaerőpiacát. Vagyis hét évig csak speciális egyezmények révén dolgozhatunk az említett nyugat-európai országokban. Ennek ellenére az Európai Unió tagországaiban legálisan munkát vállaló magyarok közül a legtöbben, 15 665-en Ausztriában dolgoznak az európai foglalkoztatási szolgálat szerint. A második helyen Németország áll.
De térjünk vissza a tőkeáramláshoz. Az adatok szerint Románia Európai Unióhoz csatlakozásáig hazánk olyan szerepet tölthet be az országban, mint amilyet Ausztria töltött be a magyar gazdaságban az uniós csatlakozáskor. A Magyarország és Románia közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok ugyanis dinamikusan fejlődnek, évről évre bővül a forgalom. Olyannyira, hogy a kétoldalú kereskedelem már-már elérte a rekordszintet: az utóbbi két évben több mint 30 százalékos a növekedés. A Romániába irányuló export a teljes magyar kivitel három százaléka, míg az import a teljes hazai behozatal több mint másfél százaléka. A magyar kivitel döntő részét az elektromos gépek és felszerelések, illetve ezek alkatrészei, műanyagok és ezekből készült áruk adták. A Romániából érkező importban az alumínium és az ebből készült áruk játszották a főszerepet, de jelentős értéket képviselt az elektromos gépek és felszerelések szállítása is. Hozzávetőleg ötezer magyar érdekeltségű céget tartanak nyilván Romániában, amivel Magyarország a hetedik az országok közötti rangsorban. A kimutatások alapján a romániai magyar cégek törzstőkéje összesen több mint 400 millió dollár, ám a ténylegesen befektetett tőke összértéke becslések alapján akár 800 millió dollárra tehető. Utóbbi összeggel hazánk a tizedik helyen lehet a befektetői listán.
A két említett érték közötti jelentős különbséget az magyarázza, hogy Romániában rendkívül alacsony tőkével lehet céget alapítani. A legjelentősebb tőkebefektető az OTP Bank, de meg kell említeni még a magyar cégek korábban megszerzett pozícióinak konszolidálását s az új befektetések előkészítését is. A kétoldalú forgalom az idén is kétmilliárd dollár fölé emelkedik. A fejlődésben fontos szerepet játszik a Mol, az OTP, illetve a jelentős bukaresti fejlesztéseket indító TriGránit Rt. Szakértők szerint az eddiginél fokozottabb részvételre van szükség Romániában a magyar cégek részéről, az ország ugyanis komoly növekedési potenciállal rendelkezik. Amúgy Románia külkereskedelmi forgalma jelenleg nagyjából a felét teszi ki a magyarnak.
origo.hu
Újabb helyszínről dobatta ki Magyar Péter a testőreivel a HírTV stábját
