Borúlátó válaszok

Bár a múlt esztendőben soha nem látott mértékű csődhullám érte el a kis- és közepes vállalkozásokat, a szektor 2006-ban sem számíthat állami pénzesőre. Tavaly a több százmilliárd forintos jogtalan áfavisszatartás a körbetartozások jelentős növekedését, a kis- és közepes vállalkozások tömeges tönkremenetelét idézte elő.
Fokozott érdeklődéssel várták az érintettek, hogy mit tesz a kormány a bajok enyhítéséért. A száz lépés programjában ugyanis többek között az szerepel, hogy hitel- és egyéb finanszírozási csomagokkal bővülnek a pénzszerzési lehetőségek a körbetartozás kiküszöbölése érdekében, s egyszerűsödik az adminisztráció, ám az ígéretek ellenére 2006-ban is tovább emeli a kormány a vállalkozók adó- és adminisztrációs terheit. Ez pedig tovább rontja a magyar vállalkozások versenyképességét. Az 1500 munkahely létrehozását ígérő dél-koreai Hankook egymagában annyi támogatást kapott, mint a több mint másfél millió embernek munkát biztosító hazai vállalkozások együttesen. Józsa István, az MSZP-frakció gazdasági munkacsoportja vállalkozásfejlesztési albizottságának vezetője a témával kapcsolatos sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy a kis- és közepes vállalkozások (kkv) számára jó év volt 2005: míg 2000-ben még csak néhány ezren vettek igénybe 1,5 milliárd forintnyi kedvezményes hitelt, addig 2005-ben már több mint 20 ezren kaptak 212 milliárd forintnyi összeget.
A szakmai érdekképviseletek szerint tovább növekszik a vállalati ügyintézés terhe, s az adók 2006-ban csak kismértékben csökkennek, ráadásul az érintettek mindennapjait nehezíti, hogy a munkaügyi ellenőrzések is szigorodtak januártól. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kalkulációi alapján az idén 19–20 milliárd forint jut a központi költségvetésből a kis- és közepes vállalkozások fejlesztésének támogatására, ami „fejenként” mindössze 10 ezer forint beruházástámogatást jelent. Az Ipartestületek Országos Szövetsége azt kifogásolja, hogy a kis- és középvállalkozói célelőirányzat az idén csupán 3,7 milliárdos forrással gazdálkodhat. Ezzel szemben a kilencvenes években ugyanerre még ötmilliárd forint feletti összeget fordítottak. A szóban forgó pénzből a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium hat programot akar megvalósítani. Persze ide tartozik, hogy a Széchenyi-kártya felső határa január elsejétől 25 millió forint, kamata pedig 10,26 százalék. Viszont az emelést úgy hajtották végre, hogy a 10 millió forint alatti hitelrész kamata jelentősen, több mint 10 százalékkal csökken.
Szakemberek szerint a csökkenő támogatások ellenében a meghirdetett ötéves radikális adóreform csak kismértékben enyhíti a vállalkozások terheit. A Magyar Bankszövetség összefoglalójából az derül ki, hogy megdőlt az a tézis, miszerint a magyarországi pénzintézetek csak a tőkeerős nagyvállalatokat finanszírozzák. A kimutatások alapján ugyanis a kis- és közepes vállalkozói hitelek gyorsabban növekednek, mint az úgynevezett blue chip szektoré. A kkv-hitelek ma már meghaladják a nagyvállalati állományt, egészen pontosan 54 százalékos a hányad.
A gazdaságkutató intézetek felméréseiből az a tapasztalat szűrhető le, hogy a szektorhoz tartozó vállalkozások jóval pesszimistábbak, mint a multinacionális nagyvállalatok. A kis- és középvállalati szektor 2006 első fél évére a nemzetgazdaság helyzetét borúlátóbban értékeli, mint saját lehetőségeit. A korábbi felmérés óta bekövetkezett fordulatban a Fitch Ratings hitelminősítő negatív döntése is szerepet játszott, ami azonban nem idézett elő tartós változást sem a tőzsdei folyamatokban, sem a forint árfolyamában. Az Ecostat gazdaságkutató intézet szerint a nemzetgazdaság kismértékben javuló kilátásaiban bízik a hazai vállalatok egynegyede, stabilitásban reménykedik 42 százalékuk. A pesszimista válaszok aránya indokolatlanul magas, 33 százalék. Saját vállalkozásának féléves kilátásait optimistán ítéli meg a cégek egynegyede, a többség helyzete stabilitásával számol. A pesszimista válaszok aránya kedvező, mértéke 25 százalék – derül ki az intézet felméréséből, amely szerint a vállalkozások korábbinál szűkebb köre, 31 százaléka számol a következő fél évben teljesítményének bővülésével. A fejlődésben bizakodó cégek 15 százaléka dinamikus, öt százalékot meghaladó teljesítménytöbblet elérését, többségük átlag körüli árbevétel-növekedést valószínűsít. Az idén egyébként a szektor 23 százaléka erősödő piaci versenyt feltételez működési területén. A pesszimista válaszok körének negyedéven belüli 16 százalékpontos csökkenése a szektor javuló versenyképességére utal. Ezzel indokolható az új, tőkeerős versenytárs megjelenésétől tartó vállalkozások 10 százalékpontos csökkenése. A kis- és közepes vállalkozások beszállítói lehetőségeinek megítélése az elmúlt évben ingadozott, 2005 végén a vállalkozások negyede tartotta magát esélyesnek a multinacionális vállalatokkal való sikeres együttműködésre. A Kopint-Datorg szakértője a kkv-k borúlátását több okra vezeti vissza. Első helyen említi a likviditási gondokat, amelyek különösen számukra tűnnek áthidalhatatlannak. Második helyen van a magyar specialitás, a körbetartozás, amelyben az állam is élen jár, ez végigsöpör az ágazatokon, különösen az építőiparon. Amikor a körbetartozás elharapódzik, a továbbiakban egyesek már „sportból” nem fizetnek, hiszen a kamatmegtakarítás likvidtényező lehet. A tapasztalatok szerint azonban a kkv-k pesszimizmusában a választások közeledtével javulás szokott beállni. A sok ígérgetés ugyanis enyhíti a borúlátást. Szakértők szerint az elmúlt másfél–két esztendőben számos nemzetgazdasági ágazatban ismét megnőtt a fizetésképtelen cégek száma, s egyre drámaibb méreteket ölt a fentebb említett körbetartozás. Ennek alapvető oka a magyar tulajdonú cégek forgótőkehiánya – fejtették ki lapunknak elemzők, akik szerint a körbetartozás elterjedtsége három tényezővel függ össze szorosan. A likviditási válságokkal, a vevők késedelmes fizetésével és az áfakifizetések 2004–2005 fordulóján történt visszatartásával. A szakemberek szerint ez a probléma, a kölcsönös fizetésképtelenség terheli a magyar gazdaság egészét.